Az amerikai Szenátus várhatóan ezen a héten, akár már szerdán jóváhagyja Kevin Warsh kinevezését a jegybank élére. A Federal Reserve új elnökére nehéz környezet vár, Donald Trump folyamatosan kamatcsökkentést szorgalmaz, eközben viszont az iráni háború miatt jelentősen nőttek az inflációs kockázatok.
A várakozások szerint áprilisban az éves infláció 3,7 százalékra emelkedhetett az Egyesült Államokban, az adatot épp a Szenátus döntése előtt egy nappal publikálják. Trump és gazdasági tanácsadói azonban ennek ellenére rendületlenül követelik az irányadó kamatok csökkentését.
Ráadásul a kamatdöntő üléseken az utóbbi időben szokatlanul nincs meg az összhang: a legutóbbi ülésen 1992 óta nem látott mértékben alakult ki megosztottság, három regionális Fed-elnök is kijelentette, nem ért egyet azzal a jegybanki kommunikációval, hogy a következő monetáris politikai lépés kamatcsökkentés lesz.
Sőt, a Financial Times előzetese szerint, ha a Hormuzi-szoros májusban és június első felében is zárva marad, akkor több jegybankár is visszavonhatja kiállását a kamatvágás szükségessége mellett.
Erre utal például a San Francisco-i Fed elnökének, Mary Dalynak a figyelmeztetése, miszerint a globális ellátási láncok problémái miatt az infláció a reméltnél tovább maradhat a Fed 2 százalékos célértéke felett.
Warshnak egyébként még mindezekkel együtt is könnyebb dolga lesz meggyőzni a Fed igazgatótanácsát álláspontja támogatásáról, mint kezelni a Trump felől érkező nyomást.
Számos közgazdász régóta osztja Warsh véleményét, miszerint ha a Fed meg akarja őrizni függetlenségét, a központi banknak a kamatpolitikát kell fő eszközként használnia az árstabilitás és a maximális foglalkoztatás elérése érdekében.
Ezenkívül a legtöbben támogatják azt a véleményét is, hogy a Fed-nek le kell csökkentenie mérlegét, amely a 2008-as pénzügyi válság után kezdődően és a világjárványra reagálva gyorsuló ütemben emelkedett rekord magasságba az egymást követő kötvényvásárlási programok nyomán.
Az is érdekes, hogy mi lesz a Jerome Powell jelenlegi elnökkel. Ugyanis szakított a közel 80 éves hagyománnyal, és úgy döntött, hogy egyelőre a kormányzói pozícióban marad, mivel benne is erős aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Trump elnök továbbra is nyomást gyakorol majd a Fed tisztviselőire a kamatcsökkentés kikényszerítésére.
Korábban Warsh kijelentette, hogy
nem csökkentené a kamatokat kizárólag Trump kérésére, bár elmondása szerint az elnök soha nem kérte tőle ezt közvetlenül. Emellett nem készül arra sem, hogy regionális Fed-elnököket bocsásson el.
Warsh egyébként úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia jelentős dezinflációs erő, egy olyan dolog, amely mozgásteret biztosít a kamatlábak csökkentésében még akkor is, ha az infláció magasabb a kívántnál.
A leendő elnök azt is támogatja, hogy inflációs sávot használjanak a Fed által hagyományosan használt 2 százalékos cél helyett. Emellett pedig véget akar vetni a Fed azon gyakorlatának, hogy előre bejelentik a következő kamatdöntő lépést, ez a kiszámíthatatlanság viszont nem biztos, hogy elnyeri a piacok tetszését.