Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Már a közzététel előtt óriási figyelem övezi az Egyesült Államok márciusi inflációs adatát – nem véletlenül. Ez lesz az első olyan szám, amelyben már megjelenhet az iráni háború gazdasági hatása.
A történet azonban nem most kezdődött. Az infláció már a konfliktus előtt is makacsul magas volt: februárban éves alapon 2,8 százalékon állt, a maginfláció pedig 3 százalék közelében mozgott, vagyis jóval a jegybanki cél fölött. A márciusi adat ezért kulcsfontosságú: megmutatja merre mozog az inflációs mutatós háborús időkben.
A hatás első és leglátványosabb csatornája az energia. Az iráni konfliktus nyomán az olajárak megugrottak, ami azonnal begyűrűzött az üzemanyagárakba – olvashtó az NBC News cikkében.
Az amerikai benzin ára például többéves csúcsra emelkedett, átlépve a gallononkénti 4 dollárt (kb. 1290 forint).
Ez pedig messze nem csak a tankolásnál érezhető. A drágább üzemanyag megemeli a szállítási költségeket, ami végül „szinte minden termék árában megjelenik” – az élelmiszerektől a fogyasztási cikkekig.
Elemzők szerint emiatt a márciusi infláció akár ugrásszerűen is nőhet: havi szinten akár 1 százalékos emelkedés sem kizárt, ami évek óta nem látott tempó lenne.
És éppen ez az, amiért a mostani adatot ennyire várják. Ez lesz az első „pillanatkép” arról, hogy a háború mekkora sokkot jelent valójában.
A jegybank számára kulcskérdés, hogy ez csak átmeneti energiaár-ugrás, vagy szélesebb körű inflációs nyomás kezdete. A piacok pedig arra keresik a választ: eltolódhatnak-e a kamatcsökkentések, vagy akár újabb szigorítás jöhet.
A tét tehát nagyobb, mint egy havi adat publiklálsa. A márciusi inflációs szám megmutathatja, hogy az iráni háború csak egy rövid sokk – vagy egy új inflációs hullám kezdete.
