A tét egyenesen a bíróságok függetlensége, ezért az eredménytől függően döntően megváltozhat az államszervezet működése. Az olasz kormány javaslata a magyar jogállami vitákból is ismerős központosítási kísérletet idézi – írja az Index.
A portálnak Vásárhelyi Árpád Olaszország-szakértő rámutatott, hogy Giorgia Meloni miniszterelnök csinált politikai kérdést az ügyből, így a népszavazás mára egyértelműen a jobb- és baloldal közötti frontvonallá vált, ahol egyúttal a kormány sorsa is megmérettetik.
A mostani döntés egyik fő kérdése az úgynevezett karrierutak szétválasztása a a kormánytól eleddig független bírósági rendszeren belül. Vásárhelyi Árpád szerint ugyan most is létezik egyfajta átjárhatóság a nyomozati és az ítélkezési bírósági terület között, de ezen a mostani javaslat radikálisan változtatna. A függetlenség egyik legfontosabb megtestesítője jelenleg a Bírósági Legfelsőbb Tanács, amely egy teljesen autonóm szervezetként dönt a kinevezésekről, fegyelmi ügyekről és áthelyezésekről, a reform viszont ezt az egységes hatalmi centrumot megosztaná külön tanácsok között.
A legmeglepőbb újítás a bírák kiválasztásának módja lenne: eszerint sorsolással töltenék be a legfontosabb szakmai testületek helyeit.
A javaslat kettős sorsolási rendszert vezetne be. Míg a 9400 fős bírói kar tagjai közül bárkit kisorsolhatnának, addig a civil tagok – elismert jogászprofesszorok, ügyvédek és szakemberek – esetében a politika is beleszólna a folyamatba egy parlamenti listán keresztül. Ezzel a szakértő szerint
a politika határozhatná meg, kik közül lehet egyáltalán sorsolni,
feláldozva a szakmaiságot a politikai alkuk oltárán.
