Az iráni háború kapcsán sokan kiemelték az Európai Uniót, mint a gazdaságilag egyik leginkább kitett régiót – összegzi a Portfolio. Olaszország azonban az egyik legnagyobb arányban energiaimportra szoruló nemzet az egész unióban, energiaszükségletük mintegy háromnegyedét külföldről fedezik. Mindemellett az olaszok energiafogyasztásának kiugróan nagy része származik gázból.
Az ország a gázfogyasztásának szinte egészét külföldről hozza be, ráadásul a cseppfolyósított földgáz importjának mintegy fele Katarból származik – amely most sok már térségbeli országgal együtt támadás alatt áll. Az olasz tőzsdeindex rosszul is reagál a háború hírére.
Tovább romolhat a helyzet, ami amúgy sem rózsás.
- Ha az áram és gáz ára tartósan 10 százalékkal emelkedne, akkor az egy átlagos családnak évi 207 euróval - mintegy 80 ezer forinttal - emelné meg a rezsiszámláját,
- míg egy ennél súlyosabb, 30 százalékos gáz- és 25 százalékos áramár-emelkedés már 585 eurónyi – mintegy 230 ezer forint – többlet terhet jelentene a lakosságnak, az olasz közművek szövetségének becslése alapján.
A vállalati szektor helyzete annyira súlyos, hogy Giorgia Meloni miniszterelnök azt tervezi, hogy a pluszköltségeket, amit a cégeknek a gáztüzelésű erőművekből felhasznált energia miatti karbonkibocsátás okán kell fizetniük, visszatéríti nekik, hogy olcsóbbá tegye, csakhogy a tervet nem lesz könnyű elfogadtatnia Brüsszellel, mivel a kibocsátáskereskedési rendszer az uniós zöldpolitika egyik fundamentuma – hívta fel a figyelmet a Financial Times.
Olaszország nagyon régóta nem tudja érdemben dinamizálni a gazdaságát, folyamatosan lemarad a többi nagy európai országhoz képest. 2026-ban és 2027-ben egyaránt 0,8 százalék növekedés várható az Európai Bizottság előrejelzése szerint a tavalyi 0,5 százalék után.
Az eurózónában Olaszországban a második legmagasabb a GDP-arányos államadósság Görögország után, és a várakozásokkal ellentétben nem sikerült 3 százalék alá szorítani tavaly a költségvetési hiányt, a végső adat 3,1 százalék lett.
Jövőre választások lesznek Olaszországban.
A kabinet olasz mércével mérve rendkívüli stabilitást hozott, sokan azonban megkérdőjelezik, hogy a stabilitáson kívül mit sikerült elérni.
Az ugyan igaz, hogy a deficitet jelentős mértékben csökkentették – 8 százalékon állt, mikor kormányra kerültek –, és a munkanélküliség is mérséklődött, de az olasz gazdaság hosszútávú problémáira nem sikerült választ találni. A fizetések reálértéke még mindig alacsonyabb, mint 2021-ben volt.
