Bár a jobboldali ellenzéki pártok nagy ellenállására számíthat, Nagy-Britannia baloldali kormánya most új, elszánt parlamenti csatákra készül, mivel rövidesen olyan törvényjavaslatokat nyújtanak be, amelyek ismét közel viszik a szigetországot az Európai Unióhoz.
Elsöpörték a kilépés urait, gyorsul a közeledés
Miután tavaly nyáron Keir Starmer Munkáspártja megnyerte a választásokat, amivel 14 évnyi hatalom után megbuktatták a konzervatívokat, azonnal hozzálátott a kapcsolatok újjáépítéséhez a 27 tagú EU-val. Fő motivációja, hogy
fellendítse Anglia gyenge gazdaságát, ami a Brexittel került lejtmenetbe.
Starmer tavaly gazdasági megállapodást kötött az unióval, hogy életet leheljen a kereskedelembe az élelmiszer- és növényexportra vonatkozó bürokrácia enyhítésével. Megegyeztek abban is, hogy kidolgoznak egy új villamosenergia-megállapodást, amely integrálná az Egyesült Királyságot az EU belső piacába, az energiaköltségek csökkentése érdekében. Eközben szavaztak a brit demokraták javaslatáról, amely felszólította a kormányt, hogy kezdje meg a tárgyalásokat a vámunió újracsatlakozásáról.
Tavaszig megvívják a belháborút
Most viszont már
törvényi szintre emelnék az EU-s kapcsolatok helyreállítását,
amit – dacára, hogy a Munkáspárt elsöprő többséggel rendelkezik a parlamentben, – várhatóan hevesen elleneznek majd az ellenzéki pártok. Azaz a szélsőjobboldali reformpárt és a konzervatívok, akik kivezették az országot az európai közösségből.
A vadonatúj tervezet szerint a britek bizonyos területeken szorosan igazodnának az EU szabályaihoz, amiről egy kormánytisztviselő az AFP-nek sejtelmesen úgy fogalmazott, hogy „egy mechanizmust biztosítanának” az összehangoláshoz. A brit kormány reményei szerint tavasszal vagy nyáron már bevezethetik a jogszabályt, ami egybeesne a 2016 júniusában tartott Brexit-népszavazás 10. évfordulójával.
Nyögik a veszteségeket a polgárok
Az angliai közvélemény-kutatások rendszeresen azt mutatják, hogy
a legtöbb polgár sajnálja az EU-ból való kilépést,
és kudarcnak tekinti a Brexit-projektet. A veszteség ugyanis jelentős: a költségvetés tavaly 90 milliárd font (több mint 39 ezer milliárd forint) adóbevételtől esett el, a GDP visszaesése lakosonként 2700-3700 fontba (~1,2-1,7 millió forintba) kerül évente.
Ezzel együtt a kormány egy része arra hajlik, hogy nem tüzelik tovább az évek óta lángoló Brexit-vitát, hanem
egy „igazságosabb, szocialista Nagy-Britanniát” hoznak létre az EU-n kívül,
de szoros együttműködésben. Abban bíznak, hogy a kapcsolatok fellendítésével 2040-re 9 milliárd fontot (közel 4 ezer milliárd forintot) nyer a gazdaságuk – idézi az Euractiv.
Mindenki ráfizetne a szuverén törekvésekre
Megírtuk: a populista jobboldali pártok időről időre felvetik az EU-ból való kilépést több országban, ám ez a valóságban kevésbé politikai, mint inkább kőkemény gazdasági kérdés.
Németországban a szélsőjobboldalinak minősített AfD párt választási programjai épülnek arra, hogy fő nyugati partnerünknek Dexitre van szüksége, az eurózóna elhagyásával. Orbán Viktor pártszövetségesei a Brexithez hasonló népszavazás felhatalmazásával egy új európai közösséget alapítanának, ami az EU-t egy „gazdasági és érdekcsoporttal (WIG)” váltaná fel, és egy új, stabil nemzeti valuta bevezetését hozná.
Ám a németek alaposan ráfizetnének: a döntés többe kerülne, mint a Brexit, és súlyos gazdasági válsággal, a jólét tartós elvesztésével számolhatnának a kölni Gazdaságtudományi Intézet (IW) szerint. Eszerint mindössze öt év alatt a bruttó hazai termék 5,6 százalékkal, vagyis körülbelül 690 milliárd euróval (~265 ezer milliárd forinttal) zuhanna, miközben 2,5 millió munkahely szűnne meg.
Trump dirigálna, de nem mindenki bólogat
Nemrég Ausztria is felháborodott: miután Donald Trump próbált nyomást gyakorolni nyugati szomszédunkra, hogy Magyarország, Olaszország és Lengyelország mellett lépjenek ki az EU-ból, a sógorok kijelentették: eszük ágában sincs az Öxithez, és Trump beleszólását az európai rendbe elsöprő arányban elutasítják.
A kilépést leginkább a szintén a Patrióták Európáért közösséghez tartozó, nacionalista Osztrák Szabadságpárt firtatja, de a számítások szerint ezzel évente 24-47 milliárd eurós (~9-18 ezer milliárd forintos) veszteség érné a gazdaságot, ami az állampolgároknak fejenként havonta 500 euróval (~193 ezer forinttal) kevesebb pénzt hozna.
Magyarországon is forró téma az uniószkepticizmus, amiről a miniszterelnök úgy nyilatkozott: „Abban a pillanatban, hogy Magyarországnak előnyösebb, hogy kívül van, mint belül, akkor ki kell lépni”, és szerinte
el fog jönni az idő, amikor a kérdést újra kell értékelni.
A Bloomberg egyik korábbi elemzése szerint a Brexithez hasonló „politikai baleset” Magyarországon bár kevésbé költséges, ám nagyon szimbolikus jelentőséggel bírna, tekintve, hogy hazánk egykor az EU hidegháború utáni sikeres bővítésének egyik példaképe volt.
