Minneapolisban halálos hatósági intézkedés történt, amikor bevándorlási ügynökök (ICE) műveletet hajtottak végre, és a helyszínen lelőttek egy autóban ülő nőt. A hatóságok közlése szerint az akció során a nő – akit később Renee Nicole Goodként azonosítottak – járművével megpróbálta elütni az egyik ügynököt, ezért az ICE egyik munkatársa tüzet nyitott. A lövések következtében a nő a helyszínen életét vesztette. A hivatalos tájékoztatás szerint az ügynök a saját és kollégái testi épségét akarta megvédeni.
Több szemtanú ezzel szemben vitatja a hatósági verziót. Állításuk szerint a 37 éves, többgyermekes édesanya nem jelentett közvetlen fenyegetést, és inkább menekülni próbált a zavaros helyzetből. A helyi közösség tagjai tiltakozásokat szerveztek, a városvezetés pedig átlátható vizsgálatot sürget az ügy körülményeinek tisztázására. A történtek újraélesztették a vitát az ICE fellépésének arányosságáról és a fegyverhasználat szabályairól.
Valósághajlítás mesterfokon
A történtek után Amerika gyakorlatilag felrobbant, s nem pusztán a tragikus incidens miatt, hanem, mert a Trump-kormányzat és maga Donald Trump is azt hangoztatta, hogy az ügynök életveszélyben volt és ezért lőtt. Az elnök a közösségi médiában közzétett bejegyzéseiben azt állította, hogy Good „erőszakosan, szándékosan és kegyetlenül” elgázolta az ügynököt, aki ezért önvédelemből lőtt rá.
Az elnök hozzátette: csoda, hogy az ügynök életben van, aki azóta már kórházban lábadozik.
Hasonló narratívát vett át a Belbiztonsági Minisztérium is, amely „belső terrorizmusnak” minősítette Good állítólagos magatartását, és azt állította, hogy a nő megpróbálta fegyverként használni a járművét.
Mutatjuk a videót, amin 1:06-tól világosan látni lehet, mi történt pontosan:
A felvételek nem támasztják alá egyértelműen a hivatalos verziót. A rendelkezésre álló felvételeken Good autója nem úgy manőverezik, hogy közvetlenül fenyegetné az ügynököt, és a lövést leadó ügynök több forrás szerint szabadon, sértetlenül maradt az incidens után, ami ellentmond a kormányzati narratívának – a videón is látszik, hogy utána sértetlenül elsétál.
Az incidens után Tim Waltz, Minnesota kormányzója és Jacob Frey, Minneapolis polgármestere azonnal bejelentették, hogy hivatalos vizsgálatot indítanak az ügyben, ám még aznap közölték, hogy a szövetségi adminisztráció akadályozta őket abban, hogy pontos információkhoz jussanak. Ezzel párhuzamosan Jacob Frey felszólította az ICE-hadsereget, hogy „azonnal takarodjanak a városból”.
Orwellt idézi a nép
Miután a kormány és a hivatalos szervek is Trump narratíváját kezdték hajtogatni, mindenkinek George Orwell jutott eszébe. A közösségi médiát elárasztották azon posztok, melyek az 1984 című műből származnak:
“The Party told you to reject the evidence of your eyes and ears. It was their final, most essential command.”
Ebben a műben Orwell arra figyelmeztet, hogy egy totalitárius hatalom képes elhitetni az emberekkel, hogy ne higgyenek a saját szemüknek vagy fülüknek, hanem csak annak, amit a hatalom mond. Ezt a mondatot több kommentelő és politikai szereplő is idézte a tragikus minneapolisi lövöldözés kapcsán, amikor a Trump-kormányzat és más vezetők az ellenkezőjét állították annak, amit a videofelvételek sugallnak.
Több híresség, mint például Mark Rufallo, Sophia Bush, Amanda Seyfried, sőt Jimmy Kimmel is arra buzdította a lakosságot, hogy kizárólag a saját szemüknek higyjenek, és ne dőljenek be a valósághajlításnak.
Kreatívan áll bosszút a lakosság az ügynökökön
Az esetet követően sok ezer amerikai reagált felháborodással és hitetlenkedéssel az ország különböző részein, spontán tüntetések és demonstrációk alakultak ki Minneapolisban és más nagyvárosokban, ahol az emberek az ICE elleni erőszakot ítélték el, és igazságot követeltek Renee Nicole Good családjának.
Az emberek meglehetősen kreatív módját választották annak, hogy visszavágjanak az ICE-nak. Több olyan étteremtulajdonos is volt, aki nem volt hajlandó ételt adni az ügynököknek.
Máshol pedig nem hagyták aludni őket a szállodában.
<svg height="50px" version="1.1" viewbox="0 0 60 60" width="50px" xmlns="https://www.w3.org/2000/svg" xmlns:xlink="https://www.w3.org/1999/xlink"><g fill="none" fill-rule="evenodd" stroke="none" stroke-width="1"><g fill="#000000" transform="translate(-511.000000, -20.000000)"><g> <path d="M556.869,30.41 C554.814,30.41 553.148,32.076 553.148,34.131 C553.148,36.186 554.814,37.852 556.869,37.852 C558.924,37.852 560.59,36.186 560.59,34.131 C560.59,32.076 558.924,30.41 556.869,30.41 M541,60.657 C535.114,60.657 530.342,55.887 530.342,50 C530.342,44.114 535.114,39.342 541,39.342 C546.887,39.342 551.658,44.114 551.658,50 C551.658,55.887 546.887,60.657 541,60.657 M541,33.886 C532.1,33.886 524.886,41.1 524.886,50 C524.886,58.899 532.1,66.113 541,66.113 C549.9,66.113 557.115,58.899 557.115,50 C557.115,41.1 549.9,33.886 541,33.886 M565.378,62.101 C565.244,65.022 564.756,66.606 564.346,67.663 C563.803,69.06 563.154,70.057 562.106,71.106 C561.058,72.155 560.06,72.803 558.662,73.347 C557.607,73.757 556.021,74.244 553.102,74.378 C549.944,74.521 548.997,74.552 541,74.552 C533.003,74.552 532.056,74.521 528.898,74.378 C525.979,74.244 524.393,73.757 523.338,73.347 C521.94,72.803 520.942,72.155 519.894,71.106 C518.846,70.057 518.197,69.06 517.654,67.663 C517.244,66.606 516.755,65.022 516.623,62.101 C516.479,58.943 516.448,57.996 516.448,50 C516.448,42.003 516.479,41.056 516.623,37.899 C516.755,34.978 517.244,33.391 517.654,32.338 C518.197,30.938 518.846,29.942 519.894,28.894 C520.942,27.846 521.94,27.196 523.338,26.654 C524.393,26.244 525.979,25.756 528.898,25.623 C532.057,25.479 533.004,25.448 541,25.448 C548.997,25.448 549.943,25.479 553.102,25.623 C556.021,25.756 557.607,26.244 558.662,26.654 C560.06,27.196 561.058,27.846 562.106,28.894 C563.154,29.942 563.803,30.938 564.346,32.338 C564.756,33.391 565.244,34.978 565.378,37.899 C565.522,41.056 565.552,42.003 565.552,50 C565.552,57.996 565.522,58.943 565.378,62.101 M570.82,37.631 C570.674,34.438 570.167,32.258 569.425,30.349 C568.659,28.377 567.633,26.702 565.965,25.035 C564.297,23.368 562.623,22.342 560.652,21.575 C558.743,20.834 556.562,20.326 553.369,20.18 C550.169,20.033 549.148,20 541,20 C532.853,20 531.831,20.033 528.631,20.18 C525.438,20.326 523.257,20.834 521.349,21.575 C519.376,22.342 517.703,23.368 516.035,25.035 C514.368,26.702 513.342,28.377 512.574,30.349 C511.834,32.258 511.326,34.438 511.181,37.631 C511.035,40.831 511,41.851 511,50 C511,58.147 511.035,59.17 511.181,62.369 C511.326,65.562 511.834,67.743 512.574,69.651 C513.342,71.625 514.368,73.296 516.035,74.965 C517.703,76.634 519.376,77.658 521.349,78.425 C523.257,79.167 525.438,79.673 528.631,79.82 C531.831,79.965 532.853,80.001 541,80.001 C549.148,80.001 550.169,79.965 553.369,79.82 C556.562,79.673 558.743,79.167 560.652,78.425 C562.623,77.658 564.297,76.634 565.965,74.965 C567.633,73.296 568.659,71.625 569.425,69.651 C570.167,67.743 570.674,65.562 570.82,62.369 C570.966,59.17 571,58.147 571,50 C571,41.851 570.966,40.831 570.82,37.631"></path></g></g></g></svg> A bejegyzés megtekintése az Instagramon Brandon Baker (@b_randonbaker) által megosztott bejegyzés
Amerika tehát újra lángra kapott, s főként azért, mert nem egy mexikói bevándorlót „kapcsoltak le” – amire ugye az ICE hivatott –, hanem egy fehér amerikai állampolgárt lőttek fejbe hidegvérrel.
Egyáltalán mi az az ICE?
Az ICE, azaz Immigration and Customs Enforcement, az Egyesült Államok szövetségi bevándorlás-ellenőrző hatósága, amely a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) alá tartozik. 2003-ban jött létre a 9/11 utáni nemzetbiztonsági átszervezések részeként, és azóta az amerikai migrációs és határigazgatás egyik legvitatottabb szereplője.
- ők felelnek az illegálisan tartózkodók azonosításáért, elfogásáért és kitoloncolásáért,
- a migrációs bírósági ítéletek végrehajtásáért,
- valamint a tömeges razziák, őrizetbe vételek lebonyolításáért.
A médiumok és a jogvédő szervezetek szerint a szervezetet azért hasonlítják egyre többször a Gestpóhoz, mert sokszor szembesülni indokolatlan fogvatartással, rengeteg büntetlen előéletűt rabolnak el, a célpontok a legtöbb esetben latinók, latinák és közel-keletiek, ám egyre gyakoribb az amerikai állampolgárok ellen elkövetett túlzott erőszak.
A bevándorlási intézkedésekre fordított 170 milliárd dollár 57 ezer milliárd forintnak felel meg. Hogy a laikus is értse, ez mennyi pénz: az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszegét 42 851 823,1 millió, tehát 42 ezer milliárd forintban állapította meg 2025-ben.
Tehát Magyarország tavaly az egész ország üzemeltetésére (az egészségügytől az oktatáson keresztül egészen a közlekedésig) 42 ezer milliárdot költött, miközben az Egyesült Államok csak a bevándorlási intézkedésekre 57 ezer milliárdot. Trump tehát egy egész uniós ország működési költségét költi erre a területre.
És ebből az 57 ezer milliárdból 25 ezer milliárd forint megy csak az ICE-nek.
Mi jön ezután?
A történtek várhatóan tovább szélesítik a politikai polarizációt az Egyesült Államokban: egyes csoportok Trump kemény bevándorláspolitikáját támogatják, és a hatóságok fellépését jogszerű önvédelemnek látják, míg mások ezt rendőri brutalitásként és elszámoltathatatlan erőszakként értékelik. Ez elektori szinten is befolyásolhatja a választási támogatást, különösen olyan körzetekben, ahol a mérsékelt vagy független szavazók aránya magas.
Ezt a problémát Trump is érzékeli, nem véletlenül mondta, hogy a republikánusoknak mindenképp meg kell nyerni idén a félidős választásokat, különben – hogy őt idézzük – „a demokraták el fognak mozdítani a tisztségemből vádemeléssel (impeachment)”.
