Valójában az EU ma sokkal többet költ Ukrajna háborús támogatására, mint amennyit mezőgazdasági támogatásra kellene költenie, ha Ukrajna a jelenlegi feltételek mellett már tagállam lenne” – fogalmazott Marie Bjerre, a dán európai ügyekért felelős miniszter, aki az ALDE – Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért – párt brüsszeli kongresszusán adott interjút az ukrán Telegrafnak.
A hvg.hu összefoglalója alapján október elején a Koppenhágai informális EU-csúcs után Volodimir Zelenszkij is beszélt arról, hogy Ukrajna befejezte az uniós jogszabályok belső átvilágítási folyamatát, így teljes mértékben készen állnak arra, hogy megnyissák a csatlakozási tárgyalások első klaszterét – erre azonban éppen Magyarország miatt nincs példa, mert Orbán Viktor, hivatkozva a Voks 2025, Ukrajna-ellenes véleménynyilvánító szavazás eredményére, vétójával blokkolja a tárgyalások megkezdését.
Bjerre szerint a dán soros elnökség egyik legfontosabb célja, hogy elindulhassanak Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai. Hozzátette: ideális esetben nemcsak az első, hanem az összes tárgyalási klasztert egyszerre kellene megnyitni.
Ezt ugyanakkor Magyarország miatt nem tudjuk megtenni – tette hozzá. Amikor arról kérdezték, hogy számít-e bármilyen változásra a 2026 esedékes választások után, úgy fogalmazott:
Nem akarok túl sokat spekulálni erről a témáról. Számomra fontos, hogy Magyarország feloldja a vétóját – függetlenül attól, hogy a jelenlegi vagy az új kormány van hatalmon. Úgy gondolom, hogy helytelen, ha egy ország visszaél a vétójogával – és pontosan ez történik most.
A dán miniszter egyébként beszélt arról is, hogy a vétó ellenére technikailag haladnak a tárgyalások, ami azt jelenti, hogy ha teljes lesz az egyetértés a tagállamok között és hivatalosan is megkezdődhet a csatlakozási folyamat, akkor gyorsan fognak tudni haladni.
A miniszter kitért arra is, hogy egyes uniós vezetők – köztük António Costa, az Európai Tanács elnöke – már felvetették a döntéshozatal reformját: a javaslat szerint a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez elég lenne minősített többség, és csak a fejezetek lezárásához maradna meg az egyhangúság. Ezt azonban – Bjerre elmondása szerint – éppen Magyarország ellenezte egyedül.
Az interjúban felmerültek az Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos aggályok is, Bjerre szerint azonban a pozitívumokra kell koncentrálni, ugyanakkor kiemelte, „az Ukrajnával folytatott tárgyalások előrehaladtával ezek az aggályok valószínűleg csak fokozódni fognak. Ugyanezt tapasztaltuk a legutóbbi nagy bővítés során 2004-ben is”.
Az Ukrajna csatlakozását övező gazdasági és mezőgazdasági félelmekre reagálva Bjerre hangsúlyozta: „Az EU már most többet költ Ukrajnára, mint amennyit agrártámogatásként kellene kifizetnie, ha az ország tag lenne.” Hozzátette: Ukrajna versenyképes mezőgazdasága és fejlett védelmi ipara erősítheti Európa élelmiszer- és biztonságpolitikai pozícióját.
