A párizsi Louvre múzeum Apolló Galériájából október 19-én, napközben elkövetett ékszerlopás számos kérdést vetett fel Franciaország kulturális örökségének védelmével kapcsolatosan. Az eddigi vizsgálatok szerint négy tolvaj, akik munkásruhába öltöztek, hat perc alatt betörtek a múzeumba, és féltucatnyi, összesen nagyjából 102 millió dollár értékű ékszert tulajdonítottak el. Közülük azonban egy koronát elhagytak menekülés közben, amelynek sérülései egy precíz restauráció lehetőségét vetítik előre.
A rendőrség és a nyomozás nyilvánosságra hozta, hogy a múzeum biztonsági rendszere több szempontból is elavult és hiányos volt. A kamerarendszer egy része továbbra is analóg technológián alapult, mely alacsony képminőséget és lassú képfeldolgozást eredményezett, ráadásul a múzeum engedélye a biztonsági kamerák használatára júliusban lejárt és nem újították meg időben.
A rendőrfőnök szerint a tolvajok az éjszaka helyett nappal, turisták jelenlétében hajtották végre a rablást, ami különösen merésszé tette azt.
Az ügy rámutatott arra is, hogy a múzeum személyzeti leépítések, valamint a fokozott látogatói számok következtében egyre kevésbé volt képes megfelelni az erős biztonsági kihívásoknak. Munkavállalói szakszervezetek kritikát fogalmaztak meg a múzeum védelmi rendszerének meggyengülése miatt.
Egy jelentős probléma az is, hogy a lopott ékszerek nem voltak külön biztosítva, hiszen a francia állam maga vállalja a nemzeti kulturális intézmények kártérítését, így a pénzügyi veszteség mellett a kulturális kár súlyosabbnak tekinthető.
A Louvre vezetője, Laurence des Cars a lopást követő napokban beszámolt bizottsági meghallgatáson, hogy felajánlotta lemondását a múzeum vezetéséről, amelyet azonban a kulturális minisztérium nem fogadott el.
A tolvajok letartóztatásának ellenére a lopott ékszerek egyelőre továbbra is hiányoznak, a nyomozók több száz biztonsági kamerafelvételt és DNS-nyomokat dolgoznak fel, a nyilvánosság és az Interpol segítségét is kérve. Az ország vezetése Emmanuel Macron elnök utasítására felgyorsítja a múzeum biztonsági fejlesztési tervét, amely rámutat arra, hogy a jelenlegi helyzet nem elfogadható egy ilyen szintű kulturális intézmény esetében – írja az APNews.
