Hétfőn drasztikus lépés mellett döntött a szlovák kormány. Az osztrák példát követve éjféltől egy hónapra 17 határátkelőjét lezárta az ország a magyar és az osztrák határon a ragadós száj- és körömfájás vírus járvány miatt.
Richard Takáč szlovák mezőgazdasági miniszter szerint az így megspórolt rendőrök és állategészségügyi dolgozók is a gócpontok 10 kilométeres környezetében ellenőrzik a tenyészetet. Leszögezte, hogy a határátlépés tiltása a gépkocsikra vonatkozik.
Eldőlt, ki veszi kézbe a német gyeplőt
Összeállt az új német kormány: szerdán történelmi koalíciós megállapodást jelentett be a kereszténydemokrata CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD párt. Húsvét után a parlament szavaz az új kancellárról, és várhatóan májusban már kezdődhet Friedrich Merzék érdemi munkája az Európai Unió kulcsfontosságú államában. Újdonság, hogy Németország digitális minisztériumot is létrehoz, miközben elrendelik a „hazugság tilalmát”.
A vezető politikusok szerdai nyilatkozatai és a koalíciós megállapodás kiszivárgott részletei alapján már körvonalazódik az elkövetkező években képviselt irány a legnépesebb EU-s országban.
„Szilárd meggyőződésünk, hogy az országban tapasztalható bizonytalanság az illegális migrációval függ össze. Gondoskodnunk kell arról is, hogy a gazdaság ismét stabilabb legyen. Most be kell mutatnunk, hogy a problémák a politikai centrumból is megoldhatók” – közölte Friedrich Merz, a kancellári cím várományosa, aki arra is kitért, hogy a közelmúltbeli amerikai lépések megváltoztatják a németországi helyzetet. Közölte, gyors cselekvésekkel kell Németország további versenyképességét biztosítani.
A német pénzügyminiszter kijelentette, az Egyesült Államokba irányuló német export 15 százalékkal csökkenhet, ha a vámok érvényben maradnak. A vámháború azonban a héten újabb meglepő fordulatokat tartogatott.
Tovább éleződött a kínai-amerikai csörte
Kína megfogadta, hogy a végsőkig harcol a vámháborúban. A feszültség fokozásaként a pekingi kereskedelmi minisztérium kedden kijelentette, hogy újabb megtorlást hajt végre, ha Donald Trump amerikai elnök betartja fenyegetését és további 50 százalékos vámot vet ki a kínai árukra.
Peking keddi figyelmeztetése azután érkezett, hogy Trump hétfőn bejelentette, hogy ráadás 50 százalékos illetéket vezet be, hacsak Kína nem törli el a múlt héten bejelentett 34 százalékos megtorló vámot.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtószóvivője aztán arról számolt be, hogy
Trump szerdán további 84 százalékos vámot vet ki az összes Kínából érkező árura, ez azt jelenti, hogy a vám már 104 százalékra nő.
Kína sem késlekedett a válasszal, bejelentették, hogy 84 százalékra emelik az amerikai árukra kivetett vámot, ezzel pedig tovább éleződött a kereskedelmi konfliktus a világ két legnagyobb gazdasága között.
Szünetet hirdetett Trump – de nem teljeskörűt
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen elküldte első ajánlatát az Egyesült Államoknak: azt javasolta, kölcsönösen szüntessék meg az iparcikkekre vonatkozó vámokat. Ezt a felvetést Trump először lesöpörte az asztalról. Arra az újságírói kérdésre, hogy elegendő-e a bizottsági elnök javaslata, csupán annyit felelt, „nem, nem az”.
Erre aztán már az EU is lépett: a tagállamok nagy többséggel hagyták jóvá szerdán a 22 milliárd euró értékű megtorló vámokat az amerikai árukra.
Az Euroactiv szerint 27 tagállam közül 26 megszavazta, hogy 10-25 százalékos „kiegyensúlyozó” vámot vessenek ki számos amerikai termékre, köztük
- a dohányra,
- a motorkerékpárokra,
- a baromfira,
- az acélra
- és az alumíniumra.
Egyedül Magyarország szavazott a vámok ellen.
Nem sokkal később aztán Trump vámvisszavonulót fújt: bejelentette, hogy egy 90 napos szünetet rendel el azon országok számára, amelyek nem vezettek be megtorló vámokat az Egyesült Államokkal szemben. Kínának viszont nem kegyelmezett.
„A Kína részéről a világpiacokkal szemben tanúsított tisztelet teljes hiányára való tekintettel az Egyesült Államok azonnali hatállyal 125 százalékra emeli a Kínára kivetett vámot. Remélhetőleg Kína belátható időn belül felismeri, hogy az USA és más országok kizsákmányolásának időszaka már nem fenntartható és nem elfogadható” – írta az amerikai elnök a Truth Social oldalán.
„Az elmúlt hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy az Egyesült Államok hajlandó engedményekre, ha a másik fél tiszteletteljesen, de céltudatosan lép fel” – összegezte az eddigi tapasztalatokat az Economxnak Eszterhai Viktor, az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársa. Hangsúlyozta, az amerikai stratégia ugyan arra épül, hogy a kisebb országokat egyenként, bilaterális alapon kényszeríti engedményekre, ám a kollektív fellépés és regionális blokkok megerősítése is életképes válasz lehet.
A hét második felében mindenesetre felsejlett egy újabb lehetőség is a vámjátszmában. Kína és az EU megerősítette elkötelezettségét egy többoldalú kereskedelmi rendszer fenntartása mellett, amelynek középpontjában a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) áll. Pekingbe utazhatnak nyáron az uniós vezetők, köztük Von der Leyen is, hogy az amerikai vámokról tárgyaljanak a kínai elnökkel. Az uniós fél hajlandóságát jól mutatja, hogy legutóbb is az európai vezetők utaztak Kínába, így a protokoll értelmében ezúttal Hszi Csin-ping kínai elnöknek kellene Brüsszelbe látogatnia.
