Miközben a védelmi ipar felturbózására is 800 milliárd eurós tervet izzít, az Európai Bizottság elnöke kedden az acélipar számára is lazító intézkedéseket hozott, bár ezt részben a saját klíma-, illetve zöldpolitikája kárára – írja a Financial Times.
Hétfőn pedig Ursula von der Leyen a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzések enyhítésével próbált mentőövet dobni az európai autóiparnak.
A probléma az, hogy 2024-ben 18 ezer munkahely szűnt meg az EU acéliparában,
ezáltal 9 millió tonnányi kapacitást vesztett el a magas energiaárak, a kereslet lassulása és az olcsó import miatt az unió.
A bizottsági elnök egy acélipari cselekvési terv kidolgozását sürgette, amit a tervek szerint március 19-én fognak közzétenni.
Az acél mindenütt jelen van, a szélenergiától a védelmi iparig. Az európai acélgyártók azonban válaszúthoz érkeztek, mivel a szükséges szén-dioxid-mentesítés és a némileg egyenlőtlen globális verseny kihívásaival kell szembenézniük
– jelezte von der Leyen, miután a szektor vezetőivel és szakszervezetivel is egyeztetett.
Kifejtette, az acélgyártók nem elég profitábilisek ahhoz, hogy a széntüzelésű kohókat új tüzelőanyagokra, jelesül zöld hidrogénre állítsák át. Emögött egyik okként a globális túlkapacitás áll. Különösen Kínában jóval olcsóbban jutnak szénhez, és jelenleg a világ acéltermelésének mintegy felét állítják elő. Ezért nagyon úgy fest, a 2018-ban bevezetett kvótaszint feletti importvámokat 2026 júniusára meg kell szüntetni.
A lényeg tehát az, hogy
az öreg kontinensnek előnyben kell részesítenie az EU-ban gyártott acélt, s a zöld európai acélt különösen.
Az Eurostat adatai szerint a blokk vas- és acélimportja tavaly 39,5 milliárd eurót (kb. 16 ezer milliárd forint) tett ki, míg az Egyesült Államokba irányuló vas- és acélexportja 5,4 milliárd euróra rúgott.
