Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Vlagyimir Putyin orosz elnök előző hét vasárnap egy szentpétervári haditengerészeti felvonuláson lényegében azzal fenyegette meg Európát, hogy nem hagyja válasz nélkül az amerikai rakéták 2026-ra tervezett németországi állomásoztatását. Amennyiben a tervek megvalósulnak, Oroszország „tükörszerűen” több tucat hadihajóval reagál, és többé nem érzi majd kötelességének, hogy tilalmat rendeljen el a szárazföldi, közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekre.
Titkos orosz akták kerültek nyilvánosságra, amelyek pontosan rávilágítanak arra, hogy Oroszország hogyan képzelt el egy konfliktust a nyugattal, jóval túlnyúlva a NATO keleti határain. A dokumentumok szerint Moszkva arra képezte ki haditengerészetét, hogy egy NATO-val való esetleges konfliktus esetén nukleáris rakétákat irányítson Európa belsejében lévő, elsősorban katonai létesítményekre.
A tervek egyébként még az ukrajnai háborút megelőzően, sőt a Krím annektálása előtti években, 2008-2014-ben készültek, ám a katonai szakértők szerint ezekből nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy az oroszok egy totális háborúra készültek a nyugattal szemben. Az iratokból az is kiderül, hogy Oroszország továbbra is képes nukleáris fegyvereket szállítani felszíni hajókon, ami szakértők szerint jelentős eszkalációs vagy baleseti kockázatot hordoz magában.
A ukránok oroszországi betöréséről
Vlagyimir Putyin elégedetlen az orosz erők teljesítményével a kurszki régióban, ahová betörtek az ukránok, ezért új vezetőt nevezett ki az ottani katonai akciók koordinálására: az orosz államtanács 52 éves titkárát, Alekszej Djumint bízta meg a kurszki régióban zajló harci műveletek irányításával a hét elején.
Az orosz katonai bloggerek azt sejtik Djumin kinevezésének és egyúttal az előző vezérkari főnök, Geraszimov eltávolításának hátterében, hogy utóbbi figyelmen kívül hagyta a hírszerzési információkat, amelyek az ukrán csapatoknak a kurszki határon való betöréséről tudósítottak.
Mindeközben az Európai Bizottság közel 4,2 milliárd eurót utalt át Ukrajnának a neki szóló program első részeként. „A mai kifizetés a program keretében történt első kifizetéseket követi, nevezetesen a 6 milliárd eurós időközi finanszírozást és az 1,9 milliárd eurós előfinanszírozást. Mindez az Ukrajna-terv gyors végrehajtását bizonyítja” – szerepel az Európai Bizottság keddi közleményében.
Kelet-európai nő lehet a NATO főtitkár helyettese
Mark Rutte, Hollandia korábbi miniszterelnöke október 2-án veszi át a NATO főtitkári pozíciót egy olyan időszakban, amikor a katonai szövetség a keleti szárny megerősítésének sürgős feladatát tűzte ki célul, hogy megelőzze az esetleges orosz agressziót. A jelenlegi helyettes, Mircea Geoana, aki 2019 óta tölti be a pozíciót, várhatóan lemond, hogy indulhasson a novemberi romániai elnökválasztáson, ezért a leendő főtitkár új helyettest keres.
Egy magas rangú nyugat-európai NATO-diplomata szerint a szövetségesek között általános konszenzus van abban, hogy egy kelet-európait kellene kinevezni Mark Rutte helyettesévé. A figyelem középpontjában két olyan esélyes kelet-európai nő áll, akik Észak-Macedóniából és Bulgáriából érkeztek.
A britek az EU fele húznak
A YouGov adatelemző cég a héten a legfrissebb felmérésében arra az eredményre jutott, hogy ha most írnának ki egy népszavazást, akkor a britek 59 százaléka támogatná, és mindössze 41 százalékuk ellenezné az Egyesült Királyság visszacsatlakozását az Európai Unióhoz.
Mindemellett a válaszadók többsége egyértelműen támogatja a szorosabb kapcsolatokat az EU és az Egyesült Királyság között.
Nyitva maradt az olló az amerikai és az európai gazdaság közt
Minimálisan javultak az uniós növekedési adatok a második negyedévben, de az amerikai gazdaság bővülési üteme elszakadni látszik az európaitól. Magyarország negyedéves bázison a vert mezőnyben, viszont éves összevetésben már nem ilyen vészes a helyzet, ugyanakkor a német gazdaság gyengélkedése rányomja bélyegét a magyar növekedési adatokra is.
Az idei második negyedévben negyedéves bázison 0,3 százalékkal nőtt a szezonálisan kiigazított adatok szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) az Európai Unióban és az euróövezetben – derült ki az Eurostat szerdán publikált adatsorából.
A majomhimlő miatt kongatják a vészharangot
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította az Afrika egyes részein kitört mpox járványt. A rendkívül fertőző betegség – a majomhimlő – legalább 450 ember halálát okozta a Kongói Demokratikus Köztársaságban kitört járvány kezdeti kitörése során, mostanra pedig Közép- és Kelet-Afrika egyes részein is elterjedt.
A tudósok pedig rendkívüli módon aggódnak amiatt, hogy a betegség új változata milyen gyorsan terjed, és milyen magas a halálozási aránya.
A majomhimlő szoros kontaktussal terjed, például szexuális úton, bőr a bőrrel való érintkezéskor, valamint egy másik személyhez közeli beszélgetéssel vagy légzéssel. A betegség influenzaszerű tüneteket, bőrelváltozásokat okoz, és halálos kimenetelű lehet – 100 esetből négy halálos kimenetelű.
