Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ez a közös program legsokrétűbb pillére, amelyben megjelenik a zöldpolitika és a zöld átállás, a közös agrárpolitika, az energetika és a szociális politika is. Ursula von der Leyen öt évvel ezelőtt a legjelentősebb célnak tekintette az ezen a területeken való előrelépést.
Ennek értelmében – ha a világ közben változott is – a spanyol–belga–magyar elnökségi trió kijelölte, hogy törekedni fog a Fit for 55 csomag gyors és méltányos megvalósítására, azaz folytatja a munkát a zöld átállással foglalkozó jogalkotási programokon. További kiemelt terület lesz az erdőgazdálkodás, amelynek javítására szintén vállalkozott a spanyol–belga–magyar hármas. A trió támogatni kívánja az önálló európai élelmiszerpolitika megvalósítását, valamint figyelemmel kíséri majd a megreformált közös agrárpolitika (KAP) végrehajtását és a 2027 utáni új KAP kialakítását.
A tavasz folyamán azonban a gazdatüntetések kikényszerítettek egy azonnali reakciót, a piaci verseny fontosságának elismerése mellett a Tanács felszólította a Bizottságot, tegyen hathatós intézkedéseket az EU mezőgazdasági termelőit sújtó adminisztratív és pénzügyi terhek csökkentésére.
GMO kérdés újra felmerülhet
A magyar elnökség szempontjából valószínűleg kezelni kell annak a következményét, hogy az Európai Bizottság 2023 júliusában új jogszabályi keretet javasolt a GMO-k bizonyos kategóriáira, amely alapján ezen termékek könnyebben jutnának piacra jelölés és engedélyek nélkül. Azaz, ha akarnánk, se tudnánk, hogy génszerkesztett terméket vásárolunk-e? Az új GMO-k deregulációja felveti a kérdést, mik is ezek és milyen kockázatot hordozhatnak?
A GMO-val kapcsolatos teljes tilalmat a magyar stratégiai álláspont, pl. az élelmiszertermelés teljes GMO-mentességét, a törvényhozás már 2006-tól elfogadta, majd az Alaptörvény is rögzítette. Ennek ellenére 2009-ben az Unió fel akarta oldatni ezt a tilalmat, de több európai ország is a magyar álláspont mellé állt, és ritkán látott konszenzus alakult ki a témában.
A géntechnológiai ipar brüsszeli lobbi-nyomásán is érezhető, hogy nem akart belenyugodni az európai kudarcba, és a dizájner drogok gyártóinak kreativitását követve új módszereket találtak. Ezt génszerkesztésnek, precíziós nemesítésnek nevezik, azt sugallva, hogy ezek nem is génmódosítási technikák. Ezzel nem lehetett kicselezni a jogalkotókat, így 2018 nyarán az Európai Unió Bírósága határozatot hozott, hogy ezek ugyanúgy génmódosított termékeknek minősülnek, jelölni és engedélyeztetni kell őket.
A Bizottság tavaly nyári javaslata azonban „kidizájnolná” az uniós GMO-szabályok hatálya alól az új génmódosítási technikákkal előállított növényeket. Konkrétan két részre osztanák az új GMO-kat: az első kategóriába esőket nem kellene engedélyeztetni, nem kellene szigorú hatásvizsgálat alá vetni és jelölni. Szakértők szerint az új GMO-k 94 százaléka ebbe a besorolásba esik. Ez azt jelentené, hogy a fogyasztókat megfosztják attól a tájékoztatástól, amelyből megtudhatnák, vajon génmódosított élelmiszereket tesznek-e a bevásárlókosarukba.
A tagállamokkal egyelőre nem sikerült ezt elfogadtatni, bár az unió soros elnökségét adó spanyolok az előző félévben megpróbálták keresztülvinni a tagállamok minisztereit tömörítő Európai Tanácson. Az Európai Parlament február 6-án szavazott erről, az új szabály alapján a jelölési kötelezettség megmaradna, de az engedélyeztetés és hatásvizsgálat nem lenne kötelező, ami a GMO-lobbi erejét mutatja. Most az Európai Tanácson a sor, hogy foglalkozzon a témával. Ebben a félévben még a belgák töltik be az Unió soros elnökségi tisztjét, és úgy látszik, Belgium a GMO-szabályozásban nem szeretné, ha a stafétabotot a magyar elnökség még átvenné!
Migráció: lehet még vita?
Az Európai Tanács a Bizottság közleménye nyomán áttekintette a migrációval kapcsolatos aktuális helyzetet, és támogatja a Bizottság arra irányuló elhatározását, hogy az emberkereskedelem és a migránscsempészés elleni hatékony küzdelem érdekében az EU rendelkezésére álló valamennyi eszköz megerősítésre kerüljön. Az Európába érkező migránsok 90 százaléka csempészek segítségével jut be a kontinensre.
Az Európai Parlament április 10-én elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét, amelyek egyebek mellett a menedékjog iránti kérelmek gyorsabb elbírálásáról, a maradásra jogosulatlanok hatékonyabb visszaküldéséről és a migránsok tagállamok közötti elosztását előíró szolidaritásról rendelkeznek.
Az új menekültügyi paktumnak az első pillanattól kezdve rengeteg bírálója van a politikai spektrum minden oldaláról. A végrehajtásra két év lesz felkészülni, ami gyakorlatilag már el is kezdődött. A magyar elnökség egyik prioritást élvező politikai és szabályozási területe a migráció. Így nagy a kihívás, hogy a paktum végrehajtását előkészítő induló szakaszban a magyar elnökség milyen hatást tud gyakorolni erre?
