Alacsonyabb a taktikai nukleáris fegyverek bevetésének a küszöbértéke Oroszország számára, mint amit
eddig valaha is elismertek hivatalosan – írja kiszivárgott dokumentumokra
hivatkozva a Financial Times. A brit lapnak nyugati források összesen 29 titkos
orosz katonai aktát mutattak meg, amelyek 2008 és 2014 között készültek.
Szerepeltek közöttük hadgyakorlatok forgatókönyvei és haditengerészeti tisztek
számára készült prezentációk is, amelyek a nukleáris fegyverek használatának
működési elveit tárgyalják.
Ezekben a nukleáris
fegyverek bevetésének kritériumai elég széles skálán lettek bemutatva.
Oroszország taktikai
nukleáris fegyvereit, amelyeket szárazföldi vagy tengeri rakétákkal, illetve
repülőgépekről lehet célba juttatni, korlátozott harctéri alkalmazásra
tervezték Európában és Ázsiában, szemben az Egyesült Államok célba juttatására
szánt nagyobb stratégiai fegyverekkel. A modern taktikai
robbanófejek még mindig lényegesen több energiát képesek felszabadítani, mint
az 1945-ben Nagaszakira és Hirosimára ledobott fegyverek.
A haditengerészeti
tiszteknek szóló anyag szerint a potenciális nukleáris csapás szélesebb körű
kritériumai között szerepel:
- az orosz területen
történő ellenséges partraszállást; - a határ menti területek
biztosításáért felelős egységek veresége; - a hagyományos
fegyverekkel végrehajtott közvetlen ellenséges támadást.
A küszöbértéket olyan
tényezők kombinációja adja, ahol az orosz erők által elszenvedett veszteségek visszavonhatatlanul
ahhoz vezetnének, hogy nem tudnák megállítani a jelentős ellenséges agressziót,
ami kritikus helyzetet jelentene Oroszország állambiztonsága szempontjából.
További lehetséges
feltételek közé tartozik Oroszország stratégiai ballisztikus rakétás
tengeralattjárói 20 százalékának, nukleáris meghajtású támadó tengeralattjárói
30 százalékának, három vagy több cirkálónak, három repülőtérnek, vagy a fő és
tartalék parti parancsnoki központok egyidejű találata.
Egy másik dokumentumban
egy olyan hadgyakorlatról volt szó, ahol láthatóan egy esetleges kínai invázió
elleni válaszlépéseket gyakoroltak. Itt a hadseregparancsnok már jogosult lett
volna a támadás második hullámának megelőzése érdekében taktikai atomfegyvert
alkalmazni.
A nyilvánosságra került
dokumentumok összességében összecsengenek az eddig ismeretekkel az orosz
doktrínával kapcsolatban. Putyin orosz elnök tavaly azt mondta, hogy az orosz
nukleáris doktrína két lehetséges küszöböt enged meg a nukleáris fegyverek
bevetésére: megtorlás az ellenség első nukleáris csapása esetén, illetve, ha Oroszország mint állam léte kerül veszélybe, még akkor is, ha hagyományos fegyvereket
használnak.
Az anyag egyik jelentőségét az adja, hogy rámutat, Oroszország még bőven fejlesztette nukleáris csapásmérő képességét keleti, délkeleti határai mentén akkor is, amikor már bő egy évtizedre tekintett vissza szorosabb együttműködése a kínai vezetéssel.
Szakértők emlékeztettek
arra, hogy Oroszország sikerese alkalmazta a nukleáris elrettentés taktikáját
az Ukrajna elleni háború megindulását követően. Ezzel ugyanis lassította az Ukrajnának
szánt nyugati segítséget és visszatartotta a nyugati hatalmakat a konfliktusba
való közvetlen katonai beavatkozástól.
