A jelöltek zöme a négy, hivatalosan bejegyzett párt soraiból kerül ki;
mind a négy tömörülés támogatja Aljakszandr Lukasenka belarusz vezetőt.
Tavaly körülbelül egy tucat párt regisztrációját elutasították, és a mostani az első alkalom, hogy a szavazáson nem vehetnek részt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői. Bár a szervezet 1995 óta egyetlen ottani választást sem ismert el szabadnak és tisztességesnek, Minszk mindeddig beengedte megfigyelőit a szavazások idejére.
Szvjatlana Cihanouszkaja száműzetésben élő belarusz ellenzéki vezető a választások bojkottját sürgette, kiemelve, hogy az indulók közül senki nem kínál valódi változást, és
értelmetlen komédiának nevezte a voksolást.
Az ellenzék felhívta a figyelmet arra is, hogy a kedden kezdődött előzetes szavazás óta a szavazóurnák gyakorlatilag őrizetlenek, a Vjaszna jogvédő szervezet pedig úgy tudja, a hatóságok diákokat, katonákat és köztisztviselőket kényszerítettek a részvételre. Pavel Szapelka, a szervezet képviselője azt mondta, értesüléseik szerint a szavazás során őrizetbe vételek, letartóztatások és házkutatások is történtek.
Lukasenka a héten az ország rendvédelmi szerveinek vezetőivel tartott megbeszélésen egy esetleges, nyugati államok szervezte államcsínyre figyelmeztett és fegyveres utcai járőrözést rendelt el.
A vasárnapi szavazás az első a 2020-as elnökválasztás óta, melyet a hivatalban lévő Lukasenka 2020-ban vitatott körülmények között, a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80 százalékával nyert meg. Az ellenzék szerint nem szabad és nem tisztességes választás után soha nem látott méretű tiltakozó tüntetések kezdődtek el, amelyeket erőszakkal vertek le és több mint 35 ezer embert vettek őrizetbe. Emiatt az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat léptetett életbe Minszk ellen.
