Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ausztria azzal indokolja a vétót, hogy jelenlegi formájában a schengeni övezet bővítése semmilyen formában nem támogatható. A magyar kormány ugyanakkor többször is hangoztatta, hogy a csatlakozással a román-magyar határon is egyszerűvé válna a határellenőrzés.
Van azonban a schengeni tagságnak még egy jelentősége: a fekete-tengeri Neptun Deep lelőhely ötven százalékát ugyanis a román állam ellenőrzi, a másik fele az osztrák OMV tulajdonában van – írja a vg.hu.
Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter a Financial Times-nak úgy nyilatkozott, hogy a schengeni tagságért cserébe adja az ország a fekete-tengeri gázt, mivel egy erre vonatkozó, nemrégiben megváltoztatott törvény csak a román állam érdekeit védi.
Ausztria vétója után Bécs és Bukarest között kiadós adok-kapok alakult ki: a román kormány bojkottálni kezdte az osztrák cégeket, Marcel Ciolacu miniszterelnök pedig azt is közölte, hogy kártérítési pert indítanak Bécs ellen, amennyiben továbbra is blokkolja a schengeni övezethez való csatlakozást.
Az OMV a nemzetközi választóbírósághoz fordult, miután Románia megváltoztatta a tengeri gázértékesítésről szóló törvényt, hogy garantálni tudja a kormány vétójogát a magánszerződésekkel szembeni veszélyhelyzet esetén.
A diplomáciai vita miatt a kitermelés még tovább késhet, aminek 2027-ben el kell kezdődnie.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy jövőre mindkét országban választások lesznek, így egyik félnek sem áll érdekében meghátrálni.
Az OMV a gazdasági lapnak azt mondta, hogy egyelőre nem nyugtalanítják őket a Romániából érkező fenyegetések, mivel a projekt az EU és Románia számára is kulcsfontosságú energiabiztonsági szempontból, így a kitermelés is időben el fog kezdődni. Az orosz-ukrán háború azonban a Fekete-tengert is érinti, ez pedig mindenképpen hátráltatja a folyamatot.
