Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A főtitkár elismerte, hogy a gyarmatosítás és a rabszolgaság során elszenvedett történelmi sérelmeknél különösen nehéz a gazdasági károk felmérése az azóta eltelt idő miatt. Hozzátette, az elkövetőket és az áldozatokat is nehéz már azonosítani.
Kiemelte ugyanakkor, hogy nem jelenthetik ezek az alapját annak, hogy semmibe vegyék a kompenzációra vonatkozó jogi kötelezettségek létezését.
Az ENSZ-főtitkár által jegyzett jelentésben az MTI szerint azt javasolják, hogy a rabszolgatartás és a gyarmatosítás örökségét kezelni kell, amihez többféle eszközt is fontolóra kellene venniük a tagországoknak – egyebek mellett a kártérítést, az igazságszolgáltatást, továbbá megbékélés elősegítéséhez szükséges eszközöket.
A rabszolgatartásért való kártérítés nem új keletű elképzelés, ugyanakkor az utóbbi időben egyre nagyobb teret nyert azt ezt sürgető mozgalom, a karibi és afrikai országok is nagyobb hangot kezdtek adni az erre vonatkozó igényeiknek. Az Európai Unió tagállamainak vezetői júliusban egy dokumentumban elfogadták, hogy „mélységes sajnálatukat fejezik ki” a gyarmati idők transzatlanti rabszolga-kereskedelme miatt, ami „emberek millióinak okozott mérhetetlen szenvedést.”
Bővebben--->
