Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) májusban bejelentette, hogy már nem tekinti globális egészségügyi vészhelyzetnek a Covid19-járványt. Az ellátási láncok nagyrészt helyreálltak, a szállítási költségek és a beszállítók szállítási ideje visszatért a járvány előtti szintre.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a világgazdaságot sújtó problémák egy csapásra megoldódtak volna.
Azok az erők, amelyek 2022-ben visszahúzták a növekedést, továbbra is fennállnak. Az infláció még mindig magas, és továbbra is csökkenti a háztartások vásárlóerejét. A központi bankok az inflációra szigorítással reagáltak, ez azonban megemelte a hitelfelvétel költségeit, ami korlátozza a gazdasági tevékenységet
– írja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb prognózisában (World Economic Outlook – WEO).
A felpörgéstől még messze vagyunk
A globális növekedés az IMF szerint a 2022-es 3,5 százalékról 2023-ban és 2024-ben is 3 százalékra csökkenhet.
| Ország | 2022 (százalék) | 2023 (százalék, prognózis) | 2024 (százalék, prognózis) |
| Egyesült Államok | 2,1 | 1,8 | 1 |
| Németország | 1,8 | -0,3 | 1,3 |
| Franciaország | 2,5 | 0,8 | 1,3 |
| Olaszország | 3,7 | 1,1 | 0,9 |
| Spanyolország | 5,5 | 2,5 | 2 |
| Egyesült Királyság | 4,1 | 0,4 | 1 |
| Kína | 3 | 5,2 | 4,5 |
| Oroszország | -2,1 | 1,5 | 1,3 |
| Forrás: Nemzetközi Valutaalap | |||
Tavaly októberi prognózisában még kitért a magyar kilátásokra a valutaalap. Akkor 1,8 százalékos magyar GDP-növekedést, 13,3 százalékos inflációt és 3,8 százalékos munkanélküliségi rátát becsültek 2023-ra. Kelet-Közép-Európát, azon belül is különösen Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát emelték ki az IMF elemzői, mint az orosz gáznak jelentősen kitett országokat. Hangsúlyozták, ez a függőségi viszony, valamint az, hogy ezeknek az államoknak nehéz alternatív forrásokat találni, komoly problémákat okozhat.
Kína az egyik kerékkötő
A világgazdasági növekedést gyengíti, hogy a kínai gazdaságélénkítés a vártnál kevésbé sikeres. A feldolgozóipar és a fogyasztás az év elején – a járványügyi korlátozások feloldása után – fellendült Kínában. Márciusra az ellátási láncok is normalizálódtak. Mindennek ellenére az ingatlanszektorral kapcsolatos problémák, a gyenge külföldi kereslet és az egyre magasabb munkanélküliség a fiatalok körében, erősen visszahúzzák a kínai gazdaságot.
A második negyedévben 6,3 százalékos növekedést regisztráltak az országban éves összevetésben. Ez akár ígéretes eredmény is lehetne, ha nem éppen a gyenge 2022-es eredményhez képest lenne ilyen jó ütemű a bővülés. Az idei első negyedévhez képest mindössze 0,8 százalékos volt a növekedés.
Kína az elmúlt időszakban minden lehetőséget megragad, hogy megpróbálja az országba csalogatni a külföldi befektetőket.
A nemzetközi befektetők, vállalatok és kormányok az első negyedévben mindössze 20 milliárd dollárt költöttek Kínában, míg a 2022 első három hónapjában ez az összeg még 100 milliárd dollár volt
– derül ki a Rhodium Group piackutató vállalat adataiból.
A külföldi befektetők meggyőzéséhez azonban vélhetően nem lesznek elegendőek a kedves szavak és nagy felhajtással járó meghívások. A probléma ugyanis maga a kínai elnök, Hszi Csin-ping lehet. A kínai államfő tavaly egyértelműen a hatalmát és befolyását növelő lépéseket tett, amely megrémisztette a befektetőket.
Kitarthat az infláció
Az amerikai adósságplafon körüli vita rendeződése és a hatóságok határozott fellépése az amerikai és a svájci bankszektorban tapasztalható zavarokat mérséklésére, csökkentette a pénzügyi szektorhoz köthető kockázatokat.
Az IMF a továbbiakban is magas inflációval kalkulál, sőt: újabb sokkok esetén tovább is emelkedhetnek az árak.
Ilyen sokkok lehetnek a valutaalap szerint
- az ukrajnai háborúval vagy akár
- a szélsőséges időjárással kapcsolatos események,
főleg abban az esetben, ha a hatásukra további szigorításra lenne szükség a monetáris politika terén.
A valutaalap szerint a globális infláció a tavalyi 8,7 százalékos szintről idén 6,8, jövőre pedig 5,2 százalékos szintre mérséklődhet.
