A konzervatív német Keresztényszociális Unió (CSU) vezető
politikusa a Bild című német lap vasárnapi számában kijelentette
minden országnak, amelynek külső (uniós) határai vannak, követnie kellene a mi határrendészeti példánkat, továbbá a szövetségi kormánynak is fokoznia kellene a határellenőrzést.
Bajorország, amely a legnagyobb területű német tartomány
Ausztriával, Csehországgal és Svájccal határos. Söder példának állította a
bajor határőrséget, amely nyolcvanezer gyanúsítottat fogott el, „köztük
embercsempészeket, kábítószer-kereskedőket és más súlyos bűnözőket".
Németország 2015 ősze óta végez ellenőrzést az Ausztriával
közös bajor határon, miután a balkáni útvonalon menekültek és más migránsok
tízezrei jutottak el Görögországból Nyugat-Európába. De az ilyen ellenőrzést
csak a szövetségi belügyminiszter rendelheti el és terjesztheti ki, az egyes
tartományok nem.
A tartományi belügyminiszterek legutóbbi ülésén heves vitát
váltott ki, hogy egyes miniszterek a német-lengyel és a német-svájci határon is
követelték az ideiglenes ellenőrzés bevezetését. Armin Schuster szászországi
belügyminiszter például azt követelte, hogy a belső határellenőrzést igazítsák
a mostanra kialakult helyzethez, vagyis a bajor gyakorlatot alkalmazzák más
tartományokban is.
Schuster rámutatott, hogy mintegy három hónapja majdnem kétszer
annyi illegális bevándorlót észleltek a lengyel határon, mint az osztrákon.
A belső határellenőrzést feleslegessé tevő Schengen-övezetben, amelyhez 26 európai ország tartozik, az elmúlt években több
tagállam élt a határellenőrzés ideiglenes bevezetésének lehetőségével, de
jelenleg nincs állandó személyellenőrzés a határokon.
A holland kormánykoalíció sem bírta a nyomást
Összeomlott a koalíciós pártok alkotta kormány a
menekültügyi politikával kapcsolatos nézeteltérések miatt – mondta Mark Rutte
miniszterelnök szombaton, aki Hágában találkozott Willem-Alexander királlyal, és
megállapodtak abban, hogy az új választásokig, várhatóan november közepéig
ideiglenes kormányt vezet.
A holland konzervatív VVD-pártja megpróbálta korlátozni a
menedékkérők beáramlását, a túlzsúfolt migrációs központok miatt, terveit azonban a többi koalíciós partner ellenezte. Hollandiában a menedékkérelmek száma több
mint egyharmadával ugrott meg tavaly, több mint 47 000-re, és a kormány év eleji
adataiból az derült ki, hogy nagyjából 70 000 kérelmet várnak 2023-ban.
A „vészfékként” ismert kompromisszumos javaslat, amely csak
túlzottan magas migránsáradat esetén váltaná ki a korlátozásokat, nem volt elég
a kormány megmentéséhez.
Magyarország elutasította a menekültügyi reformot az EU-csúcson
Az uniós tagállami vezetők nem tudtak megállapodni a
migrációs és menekültügyi reformmal kapcsolatban. Több tagállam vezetője
nehezményezte, hogy a magyar kormány elutasítja a migrációt. Egy dologban azonban
egyetértenek.
Az uniós tagállamok június 8-i belügyminiszteri tanácsán a
tagországok többsége tárgyalási álláspontot szavazott meg az Európai Unió új
migrációs és menekültügyi csomagjával kapcsolatban, amely a többi között a
migráció frontországainak megsegítésére kötelező szolidaritási mechanizmust
fektet le.
A megállapodás előírja, hogy tagállamok kötelesek átvenni
bevándorlókat azokból az országokból, ahová a legtöbben érkeznek.
A bevándorlók befogadását megtagadó országoknak fejenként
körülbelül 8 millió forintos összeget kell befizetniük az Európai Uniónak.
Magyarország ellenáll
A magyar kormány a migránsgettó kifejezést kezdte el használni
a témában, legutóbb Deutsch Tamás jelentette be a Kossuth Rádióban, hogy a
kormány a kötelező betelepítési kvótát és a migránsgettókkal kapcsolatos
brüsszeli intézkedéseket nem fogja végrehajtani. Az európai parlamenti
képviselő szerint botrányos új európai megoldást akarnak kötelező erővel
letolni hazánk torkán.
