Az óceán felmelegedése egy sor jelenség, a jégolvadás, a tengerszint-emelkedés, a vizek
savasodása és az óceánok felől érkező hőhullámok eddig példátlan sorát idézte
elő. A mérések szerint az óceánok szén-dioxid-felvevő képessége csökken,
miközben így is felszívják a teljes szén-dioxid-kibocsátás 25 százalékát.
A jelentés megállapítja: az óceán úgy szívta magába az emberi tevékenységek okozta felmelegedés 90 százalékát, mint a szivacs.
A Copernicus elemzései több milliárd, többségében 1979 óta
regisztrált mérés adataira támaszkodnak, amelyeket műholdakra, hajókra és
repülőgépekre telepített mérőállomások gyűjtenek össze a világ minden részén.
Samantha Burgess, a C3S igazgatóhelyettese a jelentésben
kiemelte, hogy a Föld teljes területén mért májusi átlaghőmérséklet ebben az
évben volt a valaha mért második legmelegebb, és hozzátette, hogy a Csendes-óceán
egyenlítői térségében az El Nino időjárási jelenség is tapasztalható.
Az El Nino ciklikusan jelentkező meteorológiai jelenség
hatására a világ különböző részeit egy időben sújtja a hőmérséklet-emelkedéssel
együtt járó óriási szárazság és a rövid idő alatt lehulló óriási csapadékmennyiség, legutóbb 2018-2019-ben fordult elő.
Az ENSZ Meteorológiai
Világszervezete (WMO) május elején közölt előrejelzése szerint, 80 százalékos
esélyt látnak arra, hogy az El Nino szeptember végéig újra kialakul, valamint
80 százalékos esélyt arra, hogy már július vége előtt is megjelenhet.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA)
május elején közölt mérési adataiból az derült ki, hogy 2023 áprilisában az
óceánok felszíni vízhőmérséklete – a sarkköri vizek kivételével – szintén
rekordmagasságot ért el.
