„A belorusz támadó légierő repülőgépeinek egy része képességet szerzett arra, hogy ellenséges objektumokra nukleáris felszereltségű megsemmisítő eszközökkel mérjen csapást” – mondta az orosz védelmi tárca vezetője. Emellett a fehérorosz hadsereg hagyományos és nukleáris rakéták indítására egyaránt alkalmas Iszkander-M komplexumot is kapott, amelynek személyzetét hétfőn kezdték el kiképezni.
Szergej Sojgu szerint mindez csupán válasz a NATO egyesített erőinek fokozott harckészültségére és a szövetség felderítő tevékenységének erősítésére Oroszország és Belarusz határai közelében.
A miniszter szerint a Donyec-medencében a harci cselekmények tervszerűen alakulnak Artyomovszk (Bahmut), Avgyijivka, Liman és Kupjanszk irányában, az ukrán katonai létesítményekre mért precíziós csapások pedig megzavarták „számos fegyver gyártását” és az utánpótlást.
Az orosz miniszter győzelmi jelentése
Sojgu beszámolója értelmében a külföldi fegyverek közül az orosz hadsereg csak az év eleje óta 59 amerikai M777-es tarackot, 13 Paladin önjáró löveget, 14 HIMARS indítóegységet, valamint harminc, Lengyelországból, Németországból, Franciaországból és Csehországból származó önjáró tüzérségi rendszert semmisített meg lőállásban vagy a szállítás során.
A Nyugat lépései, köztük Finnország NATO-csatlakozása, a tárcavezető szerint magukban hordozzák a konfliktus „jelentős kiszélesedésének” kockázatát, de nem befolyásolhatják a „különleges hadművelet” kimenetelét. A NATO oroszellenes kurzusa a konfliktus eszkalálódásához vezethet, egyebek között az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek növelésével:
Bejelentették, hogy csak ebben az évben több mint 200 nyugati gyártmányú harckocsit és több mint 400 modern páncélozott harcjárművet készek szállítani.
Sojgu szerint a nyugati országok, amelyek már ma akár 150 kilométeres hatótávolságú rakétákat szállítanak, fontolóra vették, hogy 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS operatív-taktikai rakétákkal és F-16-os vadászrepülőgépekkel lássák el Kijevet.
