0 %
0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Nem győzi döntögetni a tabukat a japán jegybank

Azt követően, hogy a japán jegybank és a kormány egy akkor még szokatlan módszerrel, a pénzmennyiség bővítésével pörgette fel az ország gazdaságát, a közelmúltban is kifejezetten unortodox módszerekkel néztek szembe a világszerte taroló inflációval – mondta Pogátsa Zoltán közgazdász. Kérdés azonban, hogy a jegybankelnökváltás után milyen monetáris politika várható Japánban.

2023. április 3. hétfő, 16:40

A közelmúltban ismét tabukat döntögetett a japán jegybank, és újra bevált nekik az unortodox módszer – hívja fel a figyelmet Pogátsa Zoltán közgazdász a Pogi Podcast legújabb részében, amely a Kántor Endre gazdasági újságíróval folytatott beszélgetésének folytatása.

Arról, hogy sok év stagnálás és deflációközeli helyzet után miként dolgozott össze a kormány és a jegybank a pénzmennyiség bővítésével Abe Sinzó miniszterelnökké válásakor, az előző adásban értekeztek. A kormány állami beruházásokkal igyekezett pörgetni a gazdaságot, a jegybank pedig a másodlagos piacon elkezdte felvásárolni a japán állampapírokat.

„A japán GDP-arányos államadósság 245 százalékra ugrott, amely mellett az általános várakozás szerint 30-40 százalékos kamatot kellene fizetni a japán államnak az állampapírjaira, hogy egyáltalán megvegyék. Ehelyett hosszú ideje a japán alapkamat nulla, időnként negatív.

Ezzel a gazdaságpolitikával sikerült kizökkenteni a japán gazdaságot a stagnálásból – emelte ki Pogátsa Zoltán. Hozzátette, hogy a pénzmennyiség bővítése ma ugyan már egyáltalán nem hangzik szokatlannak, azóta szinte minden nagyobb gazdasági blokk csinálja. Amikor azonban elkezdték – még a 2008-as gazdasági válság előtt – az volt.

Ismét külön utakon

Most pedig a globális inflációs probléma közepette ismét árral szemben úsznak a japánok. A jegybankok szerte a világban kamatemeléssel reagáltak az egyre inkább elharapódzó áremelkedésekre, a japán jegybank azonban nem volt hajlandó beállni a sorba.

Persze az is igaz, hogy a japán inflációs nyomás elenyésző volt a globális átlaghoz képest: 4,3 százalék volt az éves áremelkedés januárban, ez 1981 decembere óta a legmagasabb ütem és több mint duplája a jegybank 2 százalékos inflációs céljának a pénteken közölt kormányzati adatok szerint. Februárra aztán 3,3 százalékosra szelídült.

Most pedig jegybankelnökváltás van soron Japánban, és mindenki azt találgatja, hogy ezt követően is kitartanak-e a japánok a mennyiségikereslet-növelő politikájuk mellett, vagy ők is beállnak a sorba, kamatot emelnek és abbahagyják a kormányzat jegybanki finanszírozását

– mondta Pogátsa Zoltán.

Csernik-Varga Adrienn
Csernik-Varga Adrienn

Ez is érdekelhet