Megmérkőzik vasárnap Sanna Marin finn miniszterelnök a többi pártvezetővel a parlamenti választás keretében. Ahhoz kétség sem fér, hogy a nemzetközi közösség a szociáldemokraták élén álló hölgynek drukkol, aki 2019-ben – 34 évesen – a világ legfiatalabb miniszterelnökévé vált.
Sanna Marin gyorsan népszerű lett a nemzetközi színtéren, egyes országok állampolgárai sokszor jelezték már a közösségi platformokon, hogy szívesen elcserélnék a saját pocakos, idősödő kormányfőjüket a vagány, rövidnadrágos szettben fesztiválózó, csinos finn miniszterelnökre.
Egy bulizós felvételből ugyan kerekedett némi botrány Sanna Marin körül, ám végül az is elült.
„Hiszem, hogy a finn társadalom van annyira rugalmas, hogy elviselje, ha énekelek és táncolok a barátaimmal” – reagált akkor a kormányfő a vele szemben megfogalmazott kritikákra.
Sanna Marinnak igaza lett, lassan elsikkadt az ügy, és a politikus még ma is az ország legnépszerűbb politikusának számít. Ettől függetlenül a legkevésbé sem egyértelmű, hogy maradhat az ország élén.
„Sanna Marin nemzetközi színtéren kétségtelenül szupersztárnak számít, Finnországban azonban elég megosztó figura” – mondta Hanna Wass, a Helsinki Egyetem dékánhelyettese a Financial Timesnak.
Határtalan költekezés, tornyosuló adóssághegyek
Az ellenzék mellett a lakosság jelentős része is azt tartja a legnagyobb problémának az ötpárti kormánykoalíció munkájával kapcsolatban, hogy az irányításuk alatt megugrott az államadósság. A kormány alakulásakor, 2019-ben még a GDP 65 százalékát tette ki, 2022 harmadik negyedévére pedig 71 százalékra emelkedett ez az arány.
Sanna Marin szerint a meglódult állami költekezés és az adósság növekedése a pandémiára és Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára vezethető vissza. Aki Kangasharju, az Etla Gazdaságkutató Intézet ügyvezető igazgatója szerint azonban ez az érvelés csak részben állja meg a helyét.
– nyilatkozta a közgazdász a Napi.hu-nak.
Aki Kangasharju szerint azért mindenképp dicséret illeti a regnáló kormányt, ahogyan a pandémia idején segítették a háztartásokat és a vállalatokat, hogy a lehető legkevesebb gazdasági kárt okozza nekik a járványidőszak. Ahogy a magas infláció negatív hatásait is igyekeztek hárítani a lakosságról, támogatást biztosítottak például az energiaszámlák kifizetéséhez, ahogy az alacsonyabb jövedelműeknek is nyújtottak kedvezményeket.
Ugyanakkor az ügyvezető igazgató arra is rámutatott, hogy a kormány túlzott költekezése aggasztó, sőt egyenesen veszélyesnek is tekinthető. Különösen annak fényében, hogy fokozatosan öregszik el a társadalom, a gazdasági növekedés pedig finoman szólva is lanyha. Az Európai Bizottság számításai szerint a finn gazdaság 2 százalékkal bővült tavaly, 2023-ban pedig 0,2, míg 2024-ben 1,4 százalékos növekedéssel kalkulálnak.
Sanna Marin egyébként több alkalommal is hangsúlyozta, újabb megválasztása esetén sem szeretné különösebb mértékben visszafogni az állami kiadásokat. Ahogy a miniszterelnök fogalmazott:
„Nem hozzuk egyensúlyba az állami költekezést, ahogy megszorításokkal sem lehet fenntartani egy egészséges társadalmat. Ez csak jobboldal keserű pirulája, ami ráadásul nem is működik” – mondta.
Aki Kangasharju szerint viszont egyértelmű, hogy a finn gazdaság nem bír el a továbbiakban hasonló mértékű állami kiadásokat.
Koalíciós kérdőjelek
A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint a három legnépszerűbb párt gyakorlatilag fej-fej mellett van az élen:
- a Sanna Marin vezette szociáldemokraták 19,2 százalékos,
- a Petteri Orpo vezette Nemzeti Koalíció 19,8 százalékos,
- a Finnek Pártja pedig Riikka Purra irányításával 19,2 százalékos eredményre számíthat.
– vélekedik az Etla ügyvezető igazgatója.
Az elemzők egyébként azt tartják a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy a két jobboldali párt, a Nemzeti Koalíció és a Finnek Pártja félreteszi a nézeteltéréseit, és kisebb pártokkal összefogva alakítanak kormányt. A későbbiekben aztán migrációs és az Európai Unióval kapcsolatos ügyek kezelésében bőven akadhat közöttük feszültség, a Finnek Pártja ugyanis mindkét kérdésben kifejezetten radikális, klasszikusan szélsőjobboldali elveket vall.
A NATO-csatlakozás nincs veszélyben
Most, hogy a magyar után a török parlament is jóváhagyta Finnország csatlakozását a NATO-hoz, már csak formális lépések választják el az országot attól, hogy hivatalos NATO-tagállamnak nyilvánítsák.
Most Magyarországnak és Törökországnak is el kell küldenie Washingtonba a finn csatlakozás támogatását igazoló dokumentumot, majd Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hivatalosan is meghívja Finnországot a katonai egyesülésbe. A finn parlament egyébként március elején már nagy többséggel elfogadta azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az ország csatlakozását a NATO-hoz.
Utolsó lépésként Finnországnak el kell juttatnia a külügyminisztere által aláírt csatlakozási okiratot az Egyesült Államokba. Amint eléri az amerikai külügyminisztériumot a dokumentum, Finnország hivatalosan is NATO-tagállammá válik.
Optimális esetben eddigre már feláll frissen megválasztott finn kabinet, a NATO-csatlakozási folyamatot ez azonban nem veszélyezteti. Míg 2022 februárjáig a legtöbb finn ódzkodott attól, hogy az ország a katonai szervezet részét képezze, mára a lakosság 80 százaléka támogatja a csatlakozást, így vélhetően egyetlen politikai alakulat sem kezdi azzal a kormányzást, hogy meghiúsítja azt.
a gazdasági növekedésbe kell most invesztálni, a növekedés alapjainak biztosításához pedig költeni kell az oktatásra és az egészségügyre is.
Sanna Marinnak a jelenleg kormányzó öt párttal együtt akár még meg is lehetne az újabb parlamenti többség a választásokon, ám jelen állás szerint ez az összefogás nem jöhet újra létre. A szociáldemokraták tehát kénytelenek lesznek változtatni az állami kiadásokhoz való hozzáállásukon, ha együttműködésre szeretnének rábírni bármely politikai erőt
A felvett hitelek kétharmada valóban a háború és a pandémia miatti extra költségeket fedezte, a maradék egyharmad részre azonban nem lett volna szükség
