A Citigroup figyelmeztette ügyfeleit, szerinte komoly kockázattal járhat, ha Oroszország a gáz és olaj után olyan alapanyagok exportját, mint az alumínium, a palládium és a nukleáris fűtőanyagok is politikai nyomásgyakorlásra kezdi el felhasználni. Ezeknek az ipari- és energiatermelésben széles körben használt anyagoknak egyelőre egyikére sem vonatkoznak jelenleg az Oroszország ellen meghozott nyugati szankciók vagy exportkorlátozások, amelyeket az Ukrajna elleni támadás egy éve alatt vezettek be – írja a Financial Times.
Oroszország bármilyen lépése az ilyen anyagok exportjának korlátozására komoly tovagyűrűző hatással járna a nemzetközi árupiacokon, megzavarná a globális ellátási láncokat, és problémákat okozna a gyártóknak és az autógyártóknak. Az ország egyes fémek világtermelésének mintegy negyedét adja.
„A piac komolyan gondolja, hogy az orosz fémexport veszélybe kerülhet, s emiatt ugrott meg jól láthatóan ezen nyersanyagok ára az utóbbi időben” – mondta Max Layton, a Citi EMEA (Magyarországot is mnagába foglaló felöterekvő piaci régió) vezető árupiaci elemzője. A bank elemzői korábban sokkal nyugodtabbak voltak a háború fémárakra gyakorolt várható hatásainak tekintetében.
Moszkva egyelőre nem jelezte, hogy csökkentené egyes fémek exportját, de a szankciókra adott válaszul jelentősen csökkentette, illetve csökkent az exportja energiahordozókból. Ez utóbbiakból származó bevételei sokkal nagyobbak. Az Európába irányuló gázexport visszavágása után a múlt hónapban pedig bejelentette, hogy mintegy 5 százalékkal csökkenti a hazai olajkitermelését
„Az orosz gáz és az olajkitermelés csökkentéséről beszéltünk eddig. Persze ezek a nagy tételek, azonban van egy csomó más nyersanyag is, ami eddig nem volt érintett. Azonban ahogy a háború folytatódik, egyre több nyersanyag lesz érintett és a befektetők találgatják, melyik lehet a következő” – folytatta Layton.
Az alumíniumnál két hete kezdődött, amikor az Egyesült Államok 200 százalékos importvámot vetett ki az orosz alumíniumra, igaz eddig egyetlen más nyugati ország sem követte a példát.
Be kell fogni az orrunkat, de az oroszokat nem lehet kikerülni
Sok iparági vezető úgy véli, hogy a nyugati hatalmak eddig azért kerülték az orosz fémekre vonatkozó szankciók bevezetését, mert ezek kritikusak az ipar szempontjából, és nehéz lenne őket pótolni. Oroszországból származik például a világ palládiumának mintegy negyede, amelyet a járművek katalizátoraiban használnak fel. De vezető az alumíniumexportban is, nagyjából a globálisan előállított mennyiség 15 százalékát szállítják. A platina esetében Oroszország adja a globális finomított termelés mintegy 11 százalékát. A tavalyi negyedik negyedévben a termelés 10 százalékkal esett vissza, az Oroszországból a finn feldolgozóüzemekbe történő szállítások akadozása miatt.
A platinacsoporthoz tartozó fémek esetében az a realitás, különösen az autóipar esetében, hogy nincs elég alternatíva Oroszországgal szemben a piacon (a platinacsoportba a ruténium, a ródium, a palládium, az ozmium, az irídium, és a platina tartoznak). A vevőknek itt be kell fogniuk az orrukat és be kell csukniuk a szemüket.
– mondta Ed Sterck, a World Platinum Investment Council kutatási igazgatója.
Már keresik az alternatívákat
Egyes nyugati cégek már „ön-szankcionálni” kezdtek, elkerülve az orosz anyagok használatát. Ez felhajtotta a nem orosz forrásból nyersanyagok árát például az alumínium és a nikkel piacán.
A londoni fémtőzsde februárban arról számolt be, hogy raktáraiban kezdenek felhalmozódni az orosz fémek, az elsődleges alumíniumkészletek már 41, a rézkészletek 95 százaléka orosz eredetű – ez annak biztos jele, hogy egyes vásárlók kerülik ezeket.
Ami azonban a fémeknél is fontosabb, hogy Oroszország jelentős nukleáris fűtőanyag-exportőr uránkészletei és nagy nukleáris feldolgozó kapacitásai miatt. Az orosz nukleáris fűtőanyag esetleges nyugati korlátozásai miatti aggodalmak már most rekordszintre emelték a feldolgozási árakat. Az Európai Uniós és az Egyesült Államok jelenleg is importál nukleáris fűtőanyagot Oroszországból, még akkor is, ha megpróbálják felgyorsítani az alternatív forrásokra való átállást.
