A dokumentumok között olvasható Lee Harvey Oswald, Kennedy merénylőjének személyes aktája, amely a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) birtokában lévő valamennyi iratot tartalmazza, a többi között megfigyelési és lehallgatási jegyzőkönyveket is. Olvasható a CIA-nak az 1963. októberi mexikói megfigyelési műveletéről készült jelentése, amelyben szerepel az Oswald és a mexikóvárosi szovjet nagykövetség között folytatott és lehallgatott telefonbeszélgetés leirata, amelyben egy táviratról esik szó.
A dokumentumokban újabb részletek olvashatóak az elnöki merénylet napjának eseményeiről, de megtalálható köztük egy 1964. szeptemberi CIA-jelentés is amerikai és szovjet diplomaták helsinki magánebédjéről, amelyen szintén szóba került a tíz hónappal korábbi elnökgyilkosság, és amelynek során a KGB egy ezredese Jack Rubyt a "reakciós erők eszközének" nevezte. Ruby lőtte le Oswaldot az elnök ellen elkövetett merénylet után két nappal egy amerikai bíróságon.
A Joe Biden amerikai elnök rendelete alapján most kibocsátott dokumentumokkal együtt mára a merényletről szóló iratok 97 százaléka korlátozás nélkül hozzáférhető. A most hozzáférhetővé tett dokumentumok egy részét kitakarásokkal már korábban nyilvánosságra hozta a nemzeti levéltár. Tavaly mintegy 1500 iratot tettek szabadon olvashatóvá.
30 éve hozták létre a JFK-gyilkosság gyűjteményét
Az amerikai Nemzeti Levéltárban 1992-ben hozták létre a Kennedy-gyilkosság iratainak gyűjteményét, amely összesen 5 millió oldal iratból áll, és amelyet az 1990-es évek második felétől fokozatosan tettek elérhetővé. Az iratokról szóló jogszabály kimondja, hogy azokat fokozatosan nyilvánosságra kell hozni.
Még mintegy 4400 iratot kezelnek titkosítva, ezek esetében a Fehér Ház eheti közleménye szerint a közérdeket felülírják a katonai védelemhez, hírszerzési műveletekhez és bűnüldözéshez fűződő érdekek.
A Fehér Ház közleménye arra is rámutat, hogy a most nyilvánosságra hozott iratok között nincs olyan, amely a JFK-merénylettel kapcsolatos két legelterjedtebb összeesküvéselméletet alátámasztaná. Az első szerint az elnököt nem Lee Harvey Oswald lőtte, a második szerint a gyilkosság hátterében az amerikai kormányzaton belüli összeesküvés áll.
The @USNatArchives has posted 12,879 documents subject to the President John F. Kennedy Assassination Records Collection Act of 1992 (#JFK Act). To access the released documents, go to: https://t.co/MGai86qTOm pic.twitter.com/al8lWj2MFr — US National Archives (@USNatArchives) December 15, 2022
Kennedy elnököt a Texas állambeli Dallas belvárosában lőtte le Lee Harvey Oswald 1963. november 22-én, aki egy oktatási intézmény épületének 6. emeletéről nyitott tüzet az elnököt szállító nyitott limuzinra.
