A mikrobák az ellenállás "taktikáját" képesek genetikai úton egymásnak továbbadni. Ilyen taktika az antibiotikumok közvetlen hatástalanítása, azok felhalmozódásának megakadályozása a szervezetben vagy éppen "átprogramozása", hogy más sejteket vegyenek célba.
Részben az antibiotikumok túlzott használatának tulajdonítható, hogy a szuperbaktériumok többféle rezisztens taktikát halmoztak fel.
A rezisztencia ezen új formája a patológiai laboratóriumokban rutinszerűen alkalmazott körülmények között nem mutatható ki, így nagyon nehéz olyan antibiotikumot felírni, amelyek hatékonyan kezelik a fertőzést
- magyarázza Timothy Barnett, a Telethon Kids Institute, fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója.
Ennek az intézetnek a kutatói fedeztek fel egy új mechanizmust, miközben azt vizsgálták, hogyan reagál az A csoportú Streptococcus az antibiotikumokra. Ez a baktérium általában torokfájást és bőrfertőzéseket okoz, de olyan fertőzésekhez is vezethet, mint a skarlát.
A kulcs a folátokban van
A baktériumoknak saját folátokat kell előállítaniuk ahhoz, hogy növekedni tudjanak, és így betegséget okozhassanak. Egyes antibiotikumok úgy hatnak, hogy blokkolják ezt a folsavtermelést, hogy megállítsák a baktériumok növekedését és kezeljék a fertőzést
- magyarázza Barnett.
A kutatók azt találták, hogy egyes baktériumok képesek voltak
közvetlenül az emberi gazdaszervezetből folátokat szerezni, amikor blokkolták saját termelésüket.
A Streptococcus tehát a saját sejtjein kívülről szerezte be a már feldolgozott folsavat, amely molekulák bőségesen megtalálhatók a szervezetünkben.
Ez a folyamat teljesen megkerüli a szulfametoxazol, a baktériumon belüli folsavszintézist gátló antibiotikum hatását, így a gyógyszer hatástalanná válik.
Laborban ez kimutathatatlan
A laborban tesztelt antibiotikum azért volt hatékony, mert nem volt hozzáférhető folsavforrása, az emberi szervezetben azonban más a helyzet. A kutatók azonosították is azt a gént, amely részben felelős a baktérium rezisztenciájáért.
Ez a mechanizmus arra utal, hogy az antibiotikum-rezisztencia sokkal sokrétűbb, mint azt a kutatók korábban gondolták.
