1971-ben arra kérte az amerikaiakat Arthur P. Mullaney, Massachusetts állam kormányzója, hogy egy napig ne gyújtsanak rá, a pénzt pedig, amit ezzel megspórolnak, költsék egy helyi középiskola támogatására. 1976. november 18-án az Amerikai Rákellenes Társaságnak már egymillió embert sikerült rávennie arra, hogy bírják ki dohányzás nélkül egy napig, és 1977-ben valamennyi amerikai állam csatlakozott a mozgalomhoz.
A Füstmentes Világnap az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatára jött létre és most a világon mintegy 1 milliárd, Magyarországon pedig 2 millió dohányzó embert érint, pontosabban sarkallhat arra, hogy átgondolja, mit tehet saját és környezete egészségéért. A füst, mint probléma pedig nem csak a dohányzás esetén merülhet fel, hiszen az égés az életünk számos területén jelen van, legyen szó közlekedésről, fűtésről, sütésről, kertgondozásról.
Ezekben pedig az a közös, hogy szinte minden füstöt kibocsátó technológiának és gyakorlatnak van valamilyen környezetbarát alternatívája, így apró lépésekkel mi is sokat tehetünk az ártalmak csökkentése érdekében. A közlekedésnek az elektromobilitás vagy a közösségi megoldások, a fűtésnek a geotermikus energia, vagy akár az atom, de ide tartozik az is, hogy ne égessük el a kerti zöldhulladékot, hanem komposztáljunk.
A dohányzás legegyértelműbb füstmentes alternatívája a leszokás. Már az első dohányzásmentes naptól érezhetők a jótékony egészségügyi hatások. Akik valamilyen okból nem szoknak le, érdemes tájékozódniuk a füstmentes technológiákról, amelyek a hagyományos cigarettához képest lényegesen kevesebb károsanyagot bocsájtanak ki, azonban a károsanyag-kibocsátás csökkenése és a káros egészségügyi hatás mértéke közötti összefüggés vizsgálatára még hosszútávú vizsgálatok szükségesek. Ilyen füstmentes technológia az elektronikus cigaretta, a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, vagy a dohányhevítéses technológia.
Fontos kiemelni, hogy a dohányzás minden formája káros, így e technológiák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, amely amellett, hogy addiktív, megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát is
Habár sokan nem tudják, nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért. A füstben keletkező közel hétezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, azaz az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
Mit tehetünk?
Úgy lehet a legjobban csökkenteni a dohányfüst által okozott ártalmakat, ha valaki rá sem szokik a dohányzásra. Aki már dohányzik, az minél hamarabb szokjon le, aki elhatározta, hogy leszokik, azt minden eszközzel támogatni kell. Ugyanakkor sokan, bár tisztában vannak az kockázatokkal, nem teszik le a cigarettát. Nekik mindenképpen érdemes tájékozódniuk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.
Bár a legtöbb ember számára nem egy világnap fogja elhozni a fordulatot, de érdemes megfontolni azokat az üzeneteket, amelyeket a tematikus napok hordoznak.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
