Szlovákia gazdasági szerkezete sok szempontból hasonló Magyarországéhoz: mindkét ország jelentősen kitett az autóiparnak és feldolgozóiparnak. Jól mutatja ezt, hogy a szlovákoknál 24,1 százalék, itthon 23,5 százalék volt az ipar részaránya a gazdasági teljesítménynek az Európai Bizottság jelentései szerint. Éppen emiatt intő jel lehet Magyarország számára is, hogy a szlovák miniszterelnök, Eduard Heger a Financial Times-nak adott interjúban már arról beszélt, hogy az Európai Bizottság segítsége nélkül összeomolhat az ország gazdasága.
A fő problémát jelenleg a magasabb energiaárak jelentik, amelyek egyszerre jelentenek túlzott terhet a szlovák háztartások számára, mivel a rezsiköltségek már átlagosan 10 százalékát teszik ki az összes kiadásuknak. A szlovák válság azért is érdekes magyar szempontból, mert a Századvég augusztusban publikált kutatása szerint míg 2010-ben a magyar háztartások átlagosan összes költésük 14 százalékát fordították rezsire, az arány 2020-ra 10 százalékra csökkent, azonban most a rezsicsökkentés részleges csökkentésével átlagosan 16-18 százalékra emelkedhet a becslések szerint.
Ráadásul a két gazdaság abban is hasonlít, hogy ez a kulcsfontosságú lakossági fogyasztástól veszi el a forrásokat, Magyarországon a nagy- és kiskereskedelem, szállítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 17,7, Szlovákiában a 18,4 százalékát adta a gazdaságnak 2020-ban az Európai Bizottság adatai szerint. Ha a lakosságok rezsikiadási megnőnek, értelemszerűen kevesebbet tudnak fogyasztási kiadásokra fordítani.
Az energiacégek adóztatásától várják a megoldást a szlovákok
Bár Szlovákia jelentős nukleáris és vízenergia-termelő, legnagyobb energiaszolgáltatója az év elején költséges döntést hozott arról, hogy eladja felesleges energiáját energiakereskedőknek. Ezek a kereskedők most mintegy ötször magasabb piaci áron adják el az áramot a szlovákoknak Heger szerint, ami beindította a válságot.
„A szlovákok 500 euróért veszik meg azt, amit ők 100 euróért adtak el” – mondta a kormányfő a Financial Times-nak az Index szerint. Heger úgy látja, hogy önagmában, ha csak tagállami szinten valósul meg az Európai Bizottság terve, miszerint 140 milliárd euróval megadóztatnák a blokk energiatermelőit, akkor az nem oldja meg a szlovák gazdaság problémáit.
„Ha szélsőséges adót akarunk, annak európai szintűnek kell lennie” – véli a pozsonyi miniszterelnök. Mint arról korábban írtunk, Brüsszel azt tervezi, hogy a megadóztatják az energiakereskedők és -termelők megnövekedett profitját, majd ezt a pénzt az alacsonyjövedelmű háztartásoknak vagy a kis- és középvállalkozásoknak fizetnék ki támogatásként.
Míg az Európai Bizottság a különadók bevezetését a tagállamokra bízná, ahogy a támogatásokra is csak egy keretrendszert dolgoznának ki, amelyen belül a nemzeti kormányok dönthetnének, addig Heger központi elosztást javasol. A kormányfő szerint az EU-s különadókból származó bevételeket egyenletesen kellene elosztani az EU-ban, ami Szlovákiának mintegy 1,5 milliárd eurós (615 milliárd forintnyi) bevételt jelentene. Azt is szeretné, ha Brüsszel felszabadítana 5 milliárd eurónyi fel nem használt regionális fejlesztési forrást, amelyet a vállalkozások energiaszámláinak csökkentésére lehetne fordítani.
„Ellenkező esetben [a szlovákiai vállalkozások] bezárnak, és tulajdonképpen az egész gazdaság összeomolhat” – mondta Heger a brit üzleti lapnak. Úgy látja, ha Brüsszel nem siet az ország segítségére, akkor ezt a villamos energiát meg kell tartanunk a vállalataink és a háztartásaink számára, [hogy] ne omoljunk össze. „Nem akarjuk ezt tenni, de ha nem lesz más segítség, akkor erre a megoldásra kényszerülünk” – tette hozzá.
Jönnek a gyárbezárások ott is, itt is
Ezek a gyárak hamarosan aláírják a jövő évi tápegységekre vonatkozó szerződéseket - mondta Heger. "Napok vagy hetek állnak rendelkezésünkre . Mert a vállalatoknak el kell kezdeniük a vásárlást, és ha [a kereskedők] elkezdenek 500-600 eurót [megawattóránként] jegyezni, akkor azonnal elkezdik megölni a gazdaságunkat"."
A Slovalco alumíniumgyártó, amely a nemzeti villamosenergia-fogyasztás közel tizedéért felel, már leállította a termelést a magas árak miatt. Itt is akad egy magyar párhuzam: a ISD Dunaferr már leállította a termelését. Bár a dunaújvárosi üzem az egyik legnagyobb hazai energiafelhasználó, itt kokszot használnak a kohókban, ami miatt a főhálózati áramfogyasztást nem terheli úgy, mint a Slovalco.
Szlovákia gazdasági növekedése lelassult a szomszédos Ukrajnában zajló, immár hetedik hónapja tartó háború miatt. Az Európai Bizottság 2022-re 1,9 százalékra, 2023-ra pedig 2,7 százalékra csökkentette Szlovákia növekedési előrejelzését. Az infláció is kétszámjegyűre emelkedett.
Összehasonlításképpen ennél a magyar növekedési várakozások jobbak, de az inflációs kilátások rosszabbak: az EB-nél 2022-re 5,2 százalékos növekedést jósoltak még idén július közepén, 2023-ra viszont csak 2,1 százalékot várnak. Az infláció esetében akkor csak 11,8 százalékos éves szinttel számoltak, miközben a jegybank szerint már 19-20 százalék is lehet a szint hó/hó alapon éves összehasonlításban.
