BUX 135997.44 1,64 %
OTP 41890 2,37 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Elkerülhetetlennek látszik az energiaválság okozta recesszió

Az euróövezet recessziójának kockázata 2020 júliusa óta a legmagasabb szintre emelkedett, mivel egyre nagyobb az aggodalom, hogy a téli energiahiány a gazdasági tevékenység visszaesését fogja okozni.

2022. szeptember 20. kedd, 06:41

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A Bloomberg által megkérdezett közgazdászok már 80 százalékra teszik annak valószínűségét, hogy a következő 12 hónapban két egymást követő negyedévben is zsugorodás következik be az euróövezeti gazdaságban. A korábbi felmérésekben csak 60 százalékos valószínűséget adtak ennek a forgatókönyvnek.

A fő ok, hogy Németország, a blokk legnagyobb gazdasága, amely az egyik leginkább kitett a gázszállítások visszafogásának, valószínűleg már ebben a negyedévben zsugorodni fog.

Az európai háztartások és vállalatok az energiaadagolás lehetőségére készülnek, miután Oroszország visszafogta a régióba irányuló gázszállításokat, és már most rekordmagas inflációs rátákkal és egyéb ellátási szűk keresztmetszetekkel küzdenek. Az üzleti felmérések azt jelzik, hogy az aktivitás július óta zsugorodik, és a közeljövőben nem sok jele van a javulásnak. A Gazprom jelenleg csak Ukrajnán, a balkáni Déli Áramlat és a keleti Jamal-vezetékeken keresztül szállít érdemi gázmennyiséget Európába. 

Az infláció az év utolsó három hónapjában várhatóan 9,6 százalékon tetőzik az euróövezetben – Magyarországon 17-19 százalék között tetőzhet a pénzromlás. Az Európai Központi Bank által kitűzött cél közel ötszöröse már az euróövezeti szint is. A Bloombergnek nyilatkozó közgazdászok szerint 2024-ig nem közelíti meg a 2 százalékos célt a fogyasztói-árindex romlása.

Az EKB körül fogy a levegő

Bár az EKB tisztviselői az euróövezet gazdasága esetében csak stagnálást, nem pedig zsugorodást jósoltak, amikor ebben a hónapban aktualizálták a valutaövezet monetáris politikáját, de már a központi bankon belül is egyre inkább megkongatták a vészharangot a régió növekedési és inflációs kilátásai miatt. Christine Lagarde elnök és kollégái a nagyobb emeléseket az árnövekedés megfékezésére irányuló eltökéltségük jeleként indokolták, bár a közgazdászok úgy vélik, hogy az ilyen lépések meghozatalára már nincs sok idejük.

A válaszadók most úgy látják, hogy az EKB hamarabb szünetelteti kamatemelési ciklusát, de februárra magasabbra emeli a kamatlábakat, a betéti kamatláb 2 százalékos csúcsára. Több mint fele 75 bázispontos emelést várnak a piacok az EKB következő, októberi kamatdöntő ülésén.

Szabó Dániel
Szabó Dániel

Ez is érdekelhet