Argentína, ami a természetes erőforrások tárházának tekinti magát, leteszi a főesküt, hogy segít a világon kialakult élelmezési válság és energiahordozó-hiány enyhítésében. A Buenos Aires-i kormány kész felpörgetni a gabonaexportot, illetve a olaj- és földgázkitermelést – mondta Sergio Massa gazdasági miniszter washingtoni látogatásán a Financial Timesnak.
A viziten nagy lítiumbányászati és energetikai befektetésekről tárgyalt amerikai partnereivel, és mint mondta, úgy véli, hogy ezek segítségével olyan devizabevételre tehetnek szert, amely segíthet stabilizálni a peso, a nemzeti valuta árfolyamát. A miniszter nem hiába érkezett az USA fővárosába, ugyanis az amerikai kormány olyan megbízható, baráti partnereket, demokráciákat keres, amelyek segíthetnek az élelmezési és az energiaválság megoldásában.
Megörökölt állami beavatkozás
A jelenleg regnáló peronista kormány még a évszázad első évtizedében hatalmon lévő, szintén peronista elődjétől piackorlátozó intézkedéseket örökölt, amelyeket a kettejük közt kormányzó piacbarát vezetés nem tudott felszámolni.(Az argentin peronista politikai irányzat hasonlóan a jelenlegi magyar szisztémához a nemzeti és a szocialista elemeket ötvözi, azzal a különbséggel, hogy 70-80 éves története során uniós ingyen pénz híján hitelekből kellett finanszíroznia intézkedéseit, amikor hatalmon volt, ami ismétlődő adósságválságokhoz vezet – a szerk.)
A korábban bevezetett devizaátutalási korlátozások és magas adók elriasztják a külföldi befektetőket. Massa, aki egy a feldolgozóipart, a mezőgazdaságot és a gazdasági szabályozást felügyelő, szuper minisztériumot vezet, azt ígéri, hogy ezeket gyorsan leépítik.
Barátságos lesz a környezet
Hamarosan bejelentenek olyan intézkedéseket, amelyek a farmereket és az energiavállalatokat is termelésük felpörgetésére ösztönzi. Hasonlót terveznek a bányászatban is. Az utóbbi azért érdekes, mert Argentínában jelentős lítiumtartalékok vannak, és ez a fém az elektromos akkumulátorok fontos alapanyaga.
Eközben javítani akarják a kormány és a nemzetközi hitelintézetek viszonyát, ami nagy teljesítmény lenne, miután az országban az IMF szitokszó. Az első jele lehet ennek, hogy a washingtoni Inter-American Development Bank 3,7 milliárd dollárral, ötmilliárd dollárra emeli a 2022-2023-ban Argentínának kínált hitelei összegét. Jó hír az országnak, hogy a szója- és a kukoricatermés exportjából származó bevétel 42,3 milliárd dollárra ugorhat 2022-2023-ban szemben a 2021-es 1,3 milliárddal.
Ellenállni a leértékelődésnek
Az argentin kormány abban bízik, hogy az extra devizabevételekre támaszkodva ellenállhatnak a pesóra nehezedő leértékelési nyomásnak. Az értékvesztéstől való félelem miatt a nyár közepén 333 pesót kellett adni egy dollárért a feketepiacon, ami az ősz elejére 268 pesóra szelídült. A hivatalos átváltási árfolyam 144 peso/dollár. Ez segíthet az idén a 95 százalékos tempó közelébe gyorsult infláció megfékezésében is.
Massa úgy látja, hogy szemben elődjével, Martin Guzmánnal, akiben megbíztak a piacok, ám nem volt kellő támogatói bázisa a kormányzó pártban, neki megvan a szükséges belpolitikai hátszele ahhoz, hogy érvényesítse az akaratát.
Szakértők szerint azonban kétséges, hogy át tudja-e vergődni magát a peronista párton belüli nézeteltéréseken. Ezekben az egyik tábort, peronistákhoz képest piacbarátnak tekinthető, viszonylag szerény létszámú csoportot ő vezeti, míg a kormány párton belüli ellenzékének élén a költségvetési kiadások bármilyen lefaragását ellenző Cristina Fernández alelnök áll.
