Az európai energetikai cégeknek legalább 1500 milliárd euróra lenne szükségük, hogy fedezni tudják megnövekedett kitettségüket az emelkedő gázárak miatt - becsülte a norvég energetikai csoport, az Equinor vezetése. Ráadásul ez az összeg nem tartalmazza a brit cégek igényeit - írja tudósításában a Reuters.
Már most is számos európai ország biztosított euró milliárdokat az energetikai cégei számára, hogy azok biztosítani tudják extra fedezeti igényeiket. Azonban az Equinor becslése szerint az eddigi szubvenciók csak a töredékét teszik ki a valójában szükséges összegnek.
Hatalmas fedezetek kellenének
A szolgáltató cégek gyakran adják el előre az általuk biztosított energiát egy fix áron, hogy biztosítani tudják jövőbeli bevételeiket. Azonban ezek a tranzakciók szükségessé tesznek egy minimális fedezetet arra az esetre, ha csődbe mennének mielőtt leszállítanák a leszerződött energiát. Ezek az ügyletek az orosz gázszállítások csökkenése, illetve teljes leállása miatti áremelkedés következtében dupla terhet jelentenek az energiaszolgáltató vállalatoknak.
Egyrészt az emelkedő árak miatt a piaci pozíciók nagysága automatikusan emelkedik, és ez automatikusan magával vonja a fedezeti követelmények növekedését, másrészt egyes szolgáltatók a határidős eladásaikon az áremelkedés miatt jelentős veszteségekkel kell szembenézzenek, igaz, ezek egy része csak átmeneti.
Helge Haugane, az Equinor gáz- és energiaügyekért felelős alelnöke szerint ez a több mint 1500 milliárd eurós finanszírozási igény jelentős likviditási probléma elé állítja a piaci szereplőket, a legnehezebb helyzetben a kisebb és közepes méretű cégek lehetnek. Ez az egész az ár alakulásának függvénye, azonban a piaci ár csak felfelé és felfelé megy - mondta Haugene, hozzátéve, az ő cégüknek is szükségük van az állami beavatkozásra. Elmondása szerint a piac sokkal jobban tudna funkcionálni annál, mint ahogy most teszi, mivel a jelenlegi körülmények között a szereplőknek egyszerűen nincs elegendő pénzeszköze ahhoz, hogy belépjenek arra.
A gáz ára ötszöröződött egy évvel ezelőtti szintjéhez képest Oroszország Ukrajna elleni agressziójának következtében. Hétfőn tovább emelkedett, amikor Moszkva meghatározatlan időre leállította a szállítást az Északi Áramlat 1 gázvezetéken.
A kereslet csökkentése az igazi megoldás
A szakértő szerint rövid távon csak egy széles körű keresletcsökkenés hozhat megoldást az európai energiaválságra, ha Oroszország teljesen leállítja a szállításait. Úgy látja, az Európai Unió javaslata, amely ársapkát tenne az import gázra és az elektromos áram előállítására felhasznált gázra, nem oldja meg a kontinens alapvető problémáját. Ha teljesen leállnak az orosz szállítások, a kereslet csökkenésnek sokkal nagyobbnak kell lennie, mint amennyit eddig elértünk, s ezt semmiféle ársapka nem tudja helyettesíteni - tette hozzá a szakértő.
Az Európai Unió illetékes miniszterei pénteki találkozójukon fogják megvitatni a lehetséges megoldásokat. Ezek között szerepel a már említett intézkedés, az importált és az elektromos áram előállítására használt gázra ársapka alkalmazása. De felmerült a gázüzemű erőművek átmeneti kivonása is az európai energetikai rendszerből.
Az ársapka bevezetését támogatók úgy vélik ezzel el lehet kerülni egy rakás derivatív pozíció esetében a letéti követelmények drasztikus növekedését. Ugyanakkor a politikusok számára egy ársapka bevezetésénél sokkal nehezebb feladat lehet a kereslet jelentős csökkenését elérni.
Az EU júliusban azt kérte 27 tagállamától hogy önkéntesen csökkentsék gázkeresletüket tizenöt százalékkal ezen a télen akár kötelező fogyasztáscsökkenést is előírva. Az összefoglaló szerint azonban a tagállamok egyelőre lassan haladnak ennek keresztül vitelével.
A fent említett 1500 milliárd eurós összeg egyébként akkora, hogy önmagában például az Európai Központi Bank mérlegfőösszege 18 százalékának felel meg, illetve becslések szerint az Európai Unió éves GDP-jének a tized része. De ezt is csak azért ekkora, mert a Covid-19-es járványra adott válságintézkedések miatt az európai jegybank mérlegfőösszege 2020 óta a duplájára nőtt.
