BUX 138667.18 -0,17 %
OTP 44610 -0,84 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Katasztrófával fenyeget egy német várost az orosz embargó

A Németország északkeleti részén lévő Schwedt városát kezelhetetlen helyzetbe hozhatja az EU jövő év elején életbe lépő olajimport-embargója Oroszországgal szemben, mivel a város gyakorlatilag a Barátság vezetéken érkező olaj finomításából él. Úgy tűnik, nem lehet teljesen kiváltani a nyersanyagforrást, ezért előbb-utóbb sokan az utcára kerülhetnek az olajfinomítóból új álláslehetőség reménye nélkül.

2022. augusztus 24. szerda, 14:45

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Ursula Patz elítéli Oroszország háborúját Ukrajna ellen, de egyben határozottan ellenzi az EU, és ezen belül Németország gazdasági szankcióit is Oroszország ellen. Úgy véli, hogy az utóbbiak lerombolják városát, a Németország északkeleti részén lévő Shwedtet. Szerinte a jövő év elején életbe lépő olajimport-tilalomnak nincs értelme, mert az oroszok eladják máshol az olajukat – írja a Financial Times a német városban készül riportjában.

A 76 éves Patz korábban 16 éven át dolgozott a városban lévő olajfinomítóban, amely most azzal a veszéllyel néz szembe, hogy az orosz olaj uniós importtilalmának járulékos vesztese lesz. A cél az lenne, hogy mérsékeljék az orosz kormány háborúra fordítható bevételeit, ám Schwedt lakói úgy érzik, hogy feláldozzák őket egy hatalmi játszmában – mondja Jens Köppen, a várost is magában foglaló választókerület CDU-s parlamenti képviselője.

A szovjet idők öröksége

Az olajfinomító ugyanis a Barátság kőolajvezetéken 4000 kilométeres távolságból érkező orosz nyersanyag feldolgozására szakosodott. Az üzem technológiáját a magas kéntartalmú uráli típusú olajhoz igazították, ami okozna némi gondot, ha máshonnan származó, másfajta nyersanyagot használnának fel. Ez azonban csak az egyik probléma, a másik, hogy a finomító többségi orosz tulajdonban van, nevezetesen a Rosznyefty állami olajcég az 54 százalékos tulajdonosa. Ez a vállalat nem igazán érdekelt abban, hogy az üzemben ne a saját nyersolaját dolgozzák fel.

Sokan attól tartanak a városban, hogy a vállalat, amely a PCK névre hallgat,  kénytelen lesz bezárni, ha nem kap orosz olajat. Ez rémálom lenne – mondja Annekathrin Hoppe, Schwedt polgármestere. A PCK a település legnagyobb munkaadója, 1200-an dolgoznak a finomítóban és több százan az üzemet kiszolgáló vállalatoknál. És mindennek tetejébe a háztartások 80 százalékának fűtését a cég erőműve biztosítja.

Az emberek az 1990-es német újraegyesítést követően bekövetkezett gazdasági válság visszatéréséről tartanak. Másodszor is átélhetik a Kelet-Németország iparának leépítését követő csapásokat.

Nehéz sors és ígéretek

Schwedtet lényegében földig rombolták az előrenyomuló szovjet csapatok a második világháborúban. Az újjáépítéshez Kelet-Németország minden sarkából érkeztek fiatalok az 1950-es években. Ők húzták fel az olajfinomítót is, amelyet 1963-ban kapcsoltak az akkorra elkészült Barátság vezeték végére. Ez a csőkígyó hozza Németországba azóta is az ország olajszükségletének negyedét. A PCK 1964-től mindenféle finomított terméket gyártott, egyik fogyasztója például a kerozint vásárló berlini nemzetközi repülőtér volt.

A schwedti lakosok nagy része nem érti, miért ment bele a berlini kormány az olajembargóba, miért nem kért olyan ideiglenes felmentést, mint Csehország, Szlovákia vagy Magyarország, amelyekhez a Barátság déli ága szállítja az olajat. Olaf Scholz német kancellár azt állítja, hogy a kormány dolgozik a PCK jövőjének biztosításán: tovább folytatódik az olajfinomítás 2023-ban és 2024-ben, és nem lesznek elbocsátások.

Mi lehet az alternatíva?

Ennek érdekében keresik az alternatív nyersanyagforrásokat. Az egyik lehetőség, hogy Rostock kikötőjéből szállítanak olajat a finomítóba, ám Köppen képviselő szerint a két várost összekötő csövön csak napi 19 ezer tonna olajat tudnak átpumpálni, miközben az üzem szükséglete 32 ezer tonna. Emellett a rostocki kikötő nem elég mély ahhoz, hogy nagy tankereket fogadjon, így más kikötőkben kellene kisebb hajókba átszivattyúzni a nyersanyagot, hogy azokból Rostockon eljuthasson a PCK-hoz. Ilyen hajókból azonban nincs elég.

A PCK próbál Kazahsztántól vásárolni, illetve elvileg szóba kerülhet a gdanski tranzit, ám a lengyelek nem hajlandóak az utóbbit engedélyezni, amíg a Rosznyefty személyében orosz tulajdonosa van a vállalatnak. A hosszabb távú jövő a zöld átállásban van, például Hoppe polgármester elmondása szerint gyárthatnának zöld hidrogént, amit a levegőből kivont szén-dioxiddal kombinálva e-kerozinné alakíthatnának, hogy repülőgép-üzemanyagot gyártsanak. Az átállás azonban évekig tart, miközben az olajembargó a nyakukon van.

Komócsin Sándor
Komócsin Sándor

Ez is érdekelhet