Az Európai Parlament (EP) csütörtökön 437 szavazattal, 94 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában a képviselők felszólítják az Európai Bizottságot, hogy teljesítse a szerződések őreként rá háruló feladatot és foglalkozzon a jogállamiság elveinek megsértőivel. Az EP üdvözli, hogy a bizottság Magyarország esetében alkalmazni kezdte a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó eljárást, azonban álláspontja szerint a bizottságnak meg kellene fontolnia, hogy a „feltételrendszert kivétel nélkül minden olyan tagállamra alkalmazza, amely nem tartja tiszteletben a jogállamiságot” - írja az EP sajtóirodája közleményében.
Ha a lengyel és a magyar kormány nem teljesíti az uniós források eléréséhez szükséges feltételeket, akkor a Bizottságnak ideiglenesen és közvetlenül a helyi önkormányzatokon és civil társadalmi szervezeteken keresztül kellene kezelnie az uniós forrásokat - javasolják a képviselők.
A képviselők elismernek minden erőfeszítést, amelyet különösen az Ukrajnával szomszédos tagállamok tettek a háború elől menekülők befogadására, de kijelentik: „nem teljesíthető kifizetés, ha egy tagállam megtagadja az Európai Bíróság ítéleteinek betartását és az uniós jog elsőbbségének elismerését". Az EP-t teljeskörűen tájékoztatni kell arról, hogy a tagállamok hogyan használják fel az ukrán menekültek ellátására szánt uniós forrásokat.
Új ellenőrzés és megelőzés kell kell a Covid-támogatásokhoz
A koronavírus-világjárvány új lehetőségeket teremtett az uniós forrásokat célzó csalók számára azzal, hogy a vészhelyzet ideje alatt egyszerűsített eljárásokat alkalmaztak, az ajánlattételhez gyengébb minőségű dokumentációt is elfogadtak, a költségeket pedig az ajánlattevők gyakran felülbecsülték - véli az uniós képviselők, akik új ellenőrzési stratégiát és megelőző intézkedéseket várnak, mivel a 2021-2027 közötti időszakra érvényes többéves költségvetési keret 1800 milliárd eurós forrása miatt „példátlan mértékű figyelemre és ellenőrzésre van szükség”.
A képviselőket aggasztja, hogy a kohéziós alapok fő kedvezményezettjeinek számító tagállamok – többek között Lengyelország, Magyarország és Bulgária – nem vesznek részt abban a speciális uniós műveletben, amely a Covid-19-es járvány utáni helyreállításra adott források elcsalását hivatott megelőzni, felderíteni és kivizsgálni. A képviselők kérik ezeket a tagállamokat, hogy csatlakozzanak a közös fellépéshez.
Több szakember kell az ellenőrzéshez
Cseh Katalin (Renew Europe, Magyarország) jelentéstevő a szavazás előtti vitában az EU csalás elleni hivatala, az OLAF és az Európai Ügyészség megerősítését kérte: „Ezekkel az intézményekkel beszélgetve az egyik mindig felmerülő elvárásuk az, hogy biztosítsunk több szakembert és több forrást a csalás elleni munkájukhoz. Ez méltányolandó kérés. Van egy történelmi jelentőségű helyreállítási alapunk, a költségvetésünk is sokkal nagyobb lett, de ezzel párhuzamosan nem erősítettük meg a források elköltését ellenőrző struktúrákat. Amikor többet szánunk a csalás elleni fellépésre, az végső soron megtakarítást eredményez."
A képviselők az európai ügyész mandátumának kiterjesztését is kérik, és javasolják egy uniós „zöld ügyészi” poszt létrehozását, amelytől az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának javítását és a határokon átnyúló súlyos környezeti bűncselekmények elleni küzdelem fokozását remélik - olvasható a közleményben.
