Mivel a cápa porcos hal, megalodon fosszíliákat ma már nem lehet találni, ugyanakkor a fogaik alapján a kutatók megpróbálnak képet alkotni a lényről és annak életmódjáról. A fogak mérete is árulkodó - a meglodoné akkora mint egy emberi kéz -, de ami ennél is érdekesebb az a sejtekben jelen lévő nitrogénizotópok szintje. Ennek segítségével kiderülhet, hogy egy állat hol helyezkedik el a táplálékláncban.
A fogak zománcában nagyon apró szervesanyag-darabok ragadnak meg, amelyek a kutatók számára a nitrogénértékeket adják meg. Fogászati fúrók, vegyszerek és a nitrogént nitrogén-oxiddá alakító mikrobák segítségével méréseket lehet végezni - olvasható a szakportálon.
Ez nagy áttörés, a kutatók teljes ősi ökoszisztémákat tudnak feltérképezni ennek segítségével, ha elegendő fogmintával rendelkeznek különböző fajoktól.
Abban az időszakban, amikor a megalodon élt - 23-3,6 millió évvel ezelőtt - a tápláléklánc is máshogy nézett ki, mint ma. Eleve ma a legnagyobb élőlények, legyen szó bálnáról vagy a szárazföldön az elefántról növényevők. Ezzel szemben a megalodon 20 méteres hosszával gyakorlatilag bármilyen más vízi élőlényre rátámadhatott, legyen az növényevő vagy más ragadozó.
Ha a megalodon még ma is létezne, az alaposan megváltoztatná az ember és a tengeri környezet közötti kölcsönhatást
- mondja Danny Sigman geológus, a Princeton Egyetem geológusa.
A kutatás ugyanakkor éppen arra nem ad választ, hogy miért halt ki egy ilyen csúcsragadozó. Az egyik feltételezés szerint egy másik cápafaj szoríthatta ki.
