Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Josep Borell, az Európai Unió külügyi főképviselője elismerte, hogy Oroszország találhat más piacot annak az olajnak, amelyet az uniós olajembargó nyomán a jövőben nem tud Európában értékesíteni, de szerinte árengedményeket kell majd adnia, ami csökkenti a háború finanszírozására fordítható forrásait – derül ki a Politico tudósításából.
Az Európai Tanács ülését követő percről percre hírfolyamban idézik Mark Rutte holland miniszterelnököt is, aki szerint joggal követelt könnyítést Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az olajbehozatali korlátos bevezetésében.
Csaknem egy hónapon át ment a vita az EU-tagállamok többsége és a magyar vezetés között, amit Rutte úgy értelmez, hogy valójában nem az volt a kérdés, hogy kapjon-e haladékot Csehország, Szlovákia és Magyarország, hanem csak az hogy milyen formában.
Erről még tovább tárgyalnak majd derült ki Ursula van der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szavaiból, akit a CNBC idézett. A holland kormány feje szerint ezért nem lehet azt mondani, hogy magyar kollégája „győzött”, hiszen a csehek és a szlovákok esete ugyanez, és velük nem kellett a nagy nyilvánosság előtt, látványos meccset vívni. (Az is igaz, hogy a megállapodással Magyarország hozzájuthat ahhoz a támogatáshoz, amit az EU óriási, mintegy 200 milliárd eurós programja keretében biztosít a tagállamoknak az energiafüggetlenségük megteremtésére, a megújuló és fenntartható energiára való átálláshoz - a szerk.)
Nagyot drágult az olaj
Az EU-s olajembargó bejelentésének közvetlen következménye, hogy drágult a fekete arany a világpiacon - írta a CNBC.
A hírre az amerikai WTI júliusi határidős jegyzései több mint három százalékkal, 119 dollár/hordó fölé emelkedtek, ami 12 hetes csúcs, majd 119 dollár alá szelídültek.
A londoni Brent jegyzése 1,5 százalékkal 123,5 dollárra ment fel. Augusztusra a WTI és a Brent is a júliusi jegyzéshez hasonlóan drágulva 116 dollár és 120 dollár közelébe drágult.
Szakértők szerint az embargó felerősítheti az energiapiacokon már eddig is tapasztalható feszes kereslet-kínálati viszonyokat. Bár a vezetékes olajimportot egyelőre nem érinti a behozatali tilalom, csak a tengeri szállításokat, így is az orosz olajimport kétharmadáról van szó – mondja Vivek Dhar, a Commonweath Bank of Australia vezető elemzője. Az intézkedés éppen az amerikai nyári szezon kezdete előtt történik, ami az üzemanyag-fogyasztás növekedésével jár – teszik hozzá mások jelezve, hogy semmi jót nem ígér a nyár, főként, hogy az OPEC+ kartell csak jelentéktelen mértékben napi 432 ezer hordóval tervezi növelni olajkitermelését júliustól.
Dollármilliárdokat veszítő Putyin, mentes Magyarország
A tengeri szállítás az orosz kőolajimport mintegy kétharmadát teszi ki, és ha az intézkedés életbe lép, a Bloomberg
számításai szerint Vlagyimir Putyin országa évente akár 10 milliárd
dollárt is veszíthet a kieső exportbevételek miatt - írta korábban a Napi.hu. A tilalom ugyanis
arra kényszerítené Oroszországot, hogy a nyersolajat árengedménnyel adja
el Ázsiában, ahol már most is körülbelül 34 dollárral olcsóbban cserél
gazdát, mint a Brent. A teljes EU-s olajvásárlásra nincs elég kereslet
Ázsiában, de vélhetően Kína és India – amelyek az elmúlt időszakban
nagyobb mennyiségben vettek orosz olajat – erősen alkudni fog az új
szerződéseknél, mivel Oroszország alternatív piacok nélkül maradna.
Oroszország
tavaly naponta mintegy 720 ezer hordónyi nyersolajat szállított az
európai finomítókba a régióba irányuló Barátság vezetéken keresztül. Ez a
harmada a napi 1,57 millió hordós tengeri szállítási mennyiségnek,
amelyet a balti-tengeri, fekete-tengeri és északi-sarkvidéki kikötőkből
szállítottak.
A lapunk által korábban megismert uniós becslések
alapján a vezetékes olajszállításokkal már csak 45-50 millió dollár napi
bevétele maradhat Oroszországnak az őszig, majd ez még a jelenlegi Ural-árfolyammal számolva is is 10 millió dollárra eshet vissza. Az Ural jelenleg 35-40 dollárral is olcsóbb, mint a 120 dolláros Brent.
