Háború kitörése előtt az EU gazdaságának kilátásai hosszan tartó és erőteljes bővülést vetítettek előre – áll az Európai Bizottság új számaiban.
A reál-GDP növekedése 2022-ben az EU-ban és az euróövezetben egyaránt várhatóan 2,7, 2023-ban pedig 2,3 százalék lesz, szemben a 2022. téli időközi előrejelzés 4, illetve 2,8 százalékos (az euróövezetben 2,7 százalékos) növekedési előrejelzésével. A 2022-es lassulást a gazdaság tavaly tavaszi és nyári lendületes növekedése fényében kell értelmezni, amely körülbelül 2 százalékponttal javítja az idei éves növekedési rátát.
Az EU GDP-je az előrejelzés távlatában várhatóan pozitív tartományban marad, köszönhetően a lezárás utáni újraindításnak és a világjárvány idején a növekedés támogatása érdekében hozott erőteljes szakpolitikai intézkedéseknek (például a sok személyes kontaktust igénylő szolgáltatások újbóli elstartolása).
Emellett az erős és még mindig javuló munkaerőpiac, a megtakarítások kisebb mértékű felhalmozódása és a növekvő energiaárakat ellensúlyozó költségvetési intézkedések is ösztönzik a magánfogyasztást. A beruházásoknak kedvez majd a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljes körű alkalmazása és az azt kísérő reformprogramok végrehajtása is.
Jóllehet a nyersanyagárak a világjárvány alatt tapasztalt alacsony szintről már a háború előtt is jelentősen növekedtek, az ellátási láncokkal kapcsolatos bizonytalanság felfelé nyomta az árakat, egyúttal fokozta azok volatilitását is. (Ez igaz az élelmiszerekre és az egyéb alapvető termékekre és szolgáltatásokra, ezzel csökkentve a háztartások vásárlóerejét.)
A logisztikai és az ellátási láncokban a háború miatt kialakult zavarok, valamint a nyersanyagok széles körének növekvő inputköltségei tovább súlyosbítják a nemzetközi kereskedelem zavarait. E zavarokat a termelést visszafogó azon drasztikus intézkedések okozzák, amelyeket a Covid19-járvány megfékezésére irányulóan Kína egyes részein most is alkalmaznak.
Rekordértékek az inflációban
Az infláció 2021 eleje óta emelkedik: a 2021 utolsó negyedévi évi 4,6 százalékról 2022 első negyedévében 6,1 százalékra nőtt. Az euróövezetben az általános infláció áprilisban 7,5 százalékra emelkedett, ami a monetáris unió történetének legmagasabb rátája.
Az előrejelzések szerint az euróövezeti infláció 2022-ben 6,1 százalék lesz, majd 2023-ban 2,7 százalékra mérséklődik. 2022 egészére nézve ez jelentős felfelé történő módosítást jelent a 2022. téli időközi előrejelzésben szereplő értékhez (3,5 százalék) képest. Az infláció várhatóan 6,9 százalékon tetőzik az idei év második negyedévében, majd ezt követően fokozatosan csökken.
Az EU-ban az infláció a 2021. évi 2,9 százalékról 2022-ben várhatóan 6,8 százalékra emelkedik, majd 2023-ban 3,2 százalékra mérséklődik. Az átlagos maginfláció 2022-ben és 2023-ban várhatóan az EU-ban és az euróövezetben egyaránt meghaladja a 3 százalékot.
Lassulás itthon is
A Bizottság Magyarországon is mérsékeltebb növekedést vár, idén mindez 3,6 százalékos növekedést jelent, miközben az infláció 9 százalékon alakulhat.
Az inflációs prognózis nagyjából megfelel a Magyar Nemzeti Bank által jelzett egyik forgatókönyvnek, emiatt is kell továbbra is szigorítani a kamatfeltéteken.
A kormány optimistább, 4 százalék feletti növekedéssel számol, de akad még ennél is jóval optimistább, 6 százalék köröli előrejelzés is.
| 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | |
| GDP (%, éves) | -4,5 | 7,1 | 3,6 | 2,6 |
| Infláció | 3,4 | 5,2 | 9 | 4,1 |
| Munkanélküliség | 4,1 | 4,1 | 3,8 | 4 |
| Hiány | -7,8 | -6,8 | -6 | -4,9 |
| Államadósság GDP-arányosan | 79,6 | 76,8 | 76,4 | 76,1 |
