Az áremelkedés olyan alapvető élelmiszereket is érint, mint a csirkehús, az étolaj, a tojás és a tejtermékek. A liszt kilónkénti ára múlt héten még 27 000 riál (körülbelül 238 forint) volt, most viszont már 160 000 riálba (1408 forint) kerül.
Az iráni kormány a következő hónapokban digitális kuponokat tesz majd elérhetővé a lakosságnak korlátozott számban, melyekkel olcsóbban vásárolhatnak kenyeret, azonban nem mindenkinek fog jutni belőle, és a lakosság fele már eddig is a szegénységi küszöb alatt élt.
A hirtelen áremelkedések miatt több iráni városban tüntetések kezdődtek, melyek kormányellenes tiltakozásba torkollottak. A hatóságok 22 embert letartóztattak.
Az iráni állami hírügynökség információi szerint a legnagyobb tiltakozásra Huzesztánban került sor, ott 300-an fejezték ki nemtetszésüket az egyre romló életszínvonal miatt.
2020-ban átlagosan 30 százalékos volt az infláció, tavaly viszont már meghaladta a 40 százalékot. A legmagasabb értéket 2021 áprilisában mérték, akkor az Iráni Statisztikai Hivatal adatai szerint az infláció majdnem elérte az 50 százalékot.
Az országot aszály is sújtja, ezért az Iráni Gabonaunió becslése szerint 2023 márciusáig 25 millió tonna gabonát kell majd importálnia, melyből legalább 7 millió tonna lesz a búza. Tavaly Irán rekord mennyiségű, 8 millió tonna búzát importált.
A gabonabehozatalt viszont idén jelentősen megnehezítheti, hogy a Fekete-tengeren az orosz-ukrán háború miatt nagyon nehézkessé vált a szállítmányozás. A perzsa állam még idén márciusban megegyezett Oroszországgal, hogy 20 millió tonna alapvető élelmiszert (növényi olaj, búza, kukorica, árpa) fog importálni onnan.
