Az világ egyre több országában bevezetett élelmiszer-kiviteli tilalmak súlyosbítják az a káoszt, amit részben a koronavírus-járványt követő gazdasági válság, részben az Ukrajna ellen indított orosz agresszió okoz – írja a Financial Times piaci áttekintésében.
Az exportkorlátozások a gabonától kezdve a főzőolajon át a hüvelyesekig számos terményt, illetve terméket érintenek. A kormányok az elszálló élelmiszerárakat akarják megfogni a protekcionista intézkedésekkel, miközben egyes országokban már lázadásoktól tartanak a szegényebbeknek megfizethetetlen árak miatt.
A tilalmakat már az Ukrajnában, a világ egyik legnagyobb gabonaexportőr országában kitört háború előtt elkezdték bevezetni, ám ezt követően hirtelen 23 ország kormánya rendelte el bizonyos élelmiszerek kivitelének leállítását – derül ki az amerikai International Food Policy Research Institute (IFPRI) élelmiszer-kutató intézet adataiból. Kalóriában mérve a korlátozások alá eső élelmiszerek képviselik a teljes élelmiszer-energiamennyiség 17 százalékát. Ez az adat megegyezik a 2007-2009-es gazdasági világválság idején feljegyzett aránnyal.
Indonéziában áprilisban tiltották be a pálmaolaj kivitelét. Ez a világ legnagyobb mennyiségben használatos növényi olaja. A döntés ugyan megdobta az ország vezetésének népszerűségi indexét, mert megelőzte a ramadánt követő nagy eszem-iszomok időszakát, ám a fél világon kínálathiányhoz vezetett. Ha hozzávesszük az orosz és az ukrán napraforgóolaj-hiányt, akkor a növényi olajok piacán a kínálat 40 százaléka vált bizonytalanná.
Az indonéz kormány lépése ugyan hasznos volt a hazai fogyasztók elégedetlenségének enyhítése szempontjából, de sok kormányt bajba sodort. Pakisztán vezetése például válságbizottságot hozott létre a pálmaolaj-ellátás biztosítására és azt kérte a jakartai kormánytól, hogy ígérje meg, május vége előtt újraindítják a külföldi szállításokat.
Hosszabb távú következmények
A korlátozások dominóhatással járnak és hosszabb távon alááshatják a világ kereskedelmi rendszerét – mondja David Laborde, az IFPRI vezető kutatója. Eközben gyengíti az agrártermelők ösztönzését arra, hogy többet, hatékonyabban termeljenek, így a kormányok az exporttilalmakkal részben öngólt rúgnak. Nem véletlen, hogy a megfigyelők most azon izgatják magukat, hogy India is az élelmiszer-protekcionizmus útjára lép-e vagy sem.
A kontinensnyi ország a márciusban végződött gazdálkodási évben hétmillió tonna búzát exportált, ami jóval több az előző üzleti évi teljesítménynél, és valamelyest mérsékelte a kieső ukrajnai szállítások okozta hiányt. Március és április azonban szárazságot hozott a búzatermő vidékeken az esős évszak kezdete előtt, ami aggasztani kezdte a szakértőket, ugyanis felveti a lehetőséget, hogy Indiában is exportkorlátozásokat vezetnek be.
Idegesítő helyzet
Az indiai kormány öt százalékkal, 105 millió tonnára csökkentette a júniustól júniusig terjedő 12 hónapra vonatozó éves prognózisát, és tagadja, hogy korlátozásokra készülne. Állítólag van elegendő termény a hazai igények kiszolgálására és az argentin export megjelenése enyhíthet a kínálat szűkösségén a világpiacon.
A gabonakereskedőkre ennek ellenére a frászt hozza az indiai búzakivitel csökkenésének lehetősége, amikor történelmi mélyponton vannak a raktárkészletek és a fekete-tengeri kivitel korlátozott. Egy protekcionista intézkedés Indiában piaci pánikhoz és újabb áremelkedésekhez vezetne.
