Az Egyesült Királyság miniszterelnöke kedden felszólalt az ukrán Verkhovna Radaban, ezzel Boris Johnson lett az első a nyugati hatalmak vezetői közül, aki élő adásban beszélt Ukrajna parlamentjében. A kormány hivatalos honlapján is közölt beszédében a biztató szavak mellett újabb eszközszállítmányt is bejelentett, és második világháborút idéző retorikáján keresztül egyértelműsítette, hogy az orosz-ukrán háború a jó és a rossz harca.
Johnson a múlt hónapban tett meglepetésszerű látogatást Kijevben, miután az ország északi részét ostromló orosz erők visszavonulása lehetővé tette a személyes találkozót. Elmondása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nagyon elszámolta magát, amikor Ukrajnára támadt, és miközben az elemzők a főváros gyors elestéről beszéltek, ő már akkor azt hirdette, hogy az ukránok ki fognak tartani.
A brit kormányfő beszélt a demokrácia intézményének fontosságáról is, szerinte az abban rejlő fékek és ellensúlyok hiánya engedte Putyinnak, hogy ekkora hibát vétsen. Egy hozzá hasonló autokrata vezető sokáig erősnek tűnhet, de a magára hagyott orosz páncélosok nem csak az ő ostobasága előtt "tisztelegnek", a demokráciának is remek reklámot csinálnak.
Winston Churchill árnyékában
Beszédében Johnson, Ukrajna "legkiválóbb órájának" nevezte a parlament és az ország kiállását, ezzel hozzáadva a két ország által felhozott második világháborús párhuzamokhoz, amivel közvetlenül viszonozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök brit parlamentben közvetített felszólalását.
Zelenszkij március 8-án jelentkezett be élőben az Egyesült Királyság képviselőinek felsőházában, ahol a BBC tudósítása szerint beszédét hatalmas ovációval köszönték meg. Az ukrán elnök akkor a megszállás eseményeinek felsorolása után szó szerint idézte Winston Churchill 1940-es beszédének részeit arról, hogy a végsőkig ki kell tartani.
Ehhez a háború alatt tartotta is magát, az ukrán parlamentben Johnson azt is felemlegette, amikor Zelenszkij a kimenekítését ígérő kormányoknak azt mondta: lőszerre van szüksége, nem fuvarra. Ukrajna elnöke különösen a megszállás elején híresült el szónoki képességéről, emiatt már többek között New York Times, de a Danube Intitute meghívásában hazánkba is ellátogató Churchill-szakértő, Andrew Roberts professzor is a a legendás alakhoz hasonlította.
Bár Roberts a még márciusban tartott konferencián azt mondta, nem
sok esélyt lát arra, hogy Zelenszkij túléli a konfliktust, és
van még tartalék az orosz hadigépezetben, azóta egyre több jel mutat
arra, hogy akár győztesen is kijöhet Ukrajna a háborúból. Mindehhez
persze nagyban szükséges a Nyugat támogatása, ebben pedig az
elejétől élen jártak a britek.
‼️Prime Minister of the #UK @BorisJohnson in an address to the Verkhovna Rada of #Ukraine ????????????????????Thank you for your constant support! #StandWithUkraine #StopRussianAggression pic.twitter.com/5NaY9wHpHh — Verkhovna Rada of Ukraine - Ukrainian Parliament (@ua_parliament) May 3, 2022
Még több fegyver
A Johnson által vezetett Egyesült Királyság mellett az USA, Lengyelország és a balti államok voltak azok az országok, amelyek az elejétől sürgették Ukrajna felfegyverzését. Az amerikai tisztviselők múlt heti látogatása után már az eddig óvatoskodó Németország is rábólintott nehézfegyverek szállítására. A brit elnök most is megerősítette, hogy érkeznek a várva várt tankok.
Beszédében Johnson elismerte, hogy már a Krím-félsziget 2014-es annektálásánál lépni kellett volna, de ahogy közeledett a megszállás, ők már az év elején védekezésre alkalmas páncéltörőkkel és saját fejlesztésű NLAW könnyű hordozható tankelhárító rakétákkal látták el az ukrán hadsereget.
A támadásra alkalmas nehézfegyverzet és a civil lakosság kimenekítésére is alkalmas páncélozott járművek mellett Johnson most kiemelte azt a frissen jóváhagyott 300 millió font (közel 136 milliárd forint) értékű eszközszállítmányt is, amiben radarrendszerek, teherszállító drónok és több ezer éjjellátó készülék kerülhet Ukrajna védőinek kezébe.
