Abból, amit eddig látunk, iszonyatos pusztítás képe bontakozik ki, a normál, megszokott háborúkhoz képest is. Valószínű az egész infrastruktúra megsemmisül, ezek a panelházak használhatatlanná válnak.
Eleve nagyon sok épület van és az épület károk statikai okokból olyanok, hogy az egészet el kell bontani - mondja Ungváry Krisztián történész.
A II. világháború után egy-egy országnak az újraépítése attól is függött, hogy épp mely hatalom szállta meg. Sokan a felszabadulás után még hónapokig pincékben laktak, munkanélküliséggel és éhínséggel küzdöttek. Magyarországon ráadásul 1946 nyarán olyan értéktelenné vált a pengő, hogy azt a kukába hajították az emberek.
Berlinben 1941-ben hiába szerették volna folytatni az oktatást, annyira sok volt a légiriadó, hogy újra csak négy évvel később tudtak az iskolapadba ülni. Az élelmiszerhiány még ennél is nagyobb gondot okozott, amivel minden bizonnyal most Ukrajna is meg fog küzdeni.
Egy háborús helyzet minden szempontból vis majornak számít, ami a bankszektort is egy új helyzet elé állítja. Felmerül a kérdés, hogy mi lesz például azokkal a menekültekkel, akiknek hiteltartozásuk van.
Sándorfi Balázs, a Bankmonitor ügyvezetője, így fogalmaz: Egy lakáshitelhez kötelezően tartozik egy lakásbiztosítás. A lakásbiztosítási kötvényben, szerződésben pedig szerepel, hogy háborús eseményekre a biztosítók nem fizetnek. Ez egy teljeskörű ellehetetlenítés.
Az orosz-ukrán
háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen
a linken követheti.
