A szerb kormány 60 napra korlátozta a kristálycukor, a 2,8 százalék zsírtartalmú UHT-tej, a napraforgóolaj, a T-400-as típusú liszt, valamint a sertéscomb árát. A kormánydöntés értelmében a november 15-i szint a felső határ. Meghatározták, hogy az üzletekbe kerülő termékek mennyisége nem lehet kisebb, mint az előző évben leszállított áru átlaga, elkerülendő, hogy az élelmiszerhiányt.
A szabályokat megszegőknek drákói pénzbüntetést (százezertől kétmillió dinár, vagyis mintegy háromszázezertől hatmillió forint), illetve 6-12 hónapig tartó tevékenységtől való eltiltást helyeztek kilátásba a hatóságok - írta az RTL.hu.
Szerbiában hatósági ár bevezetéseként emlegetik az intézkedést, azonban minden kereskedő a „saját” november 15-én érvényes árazását kellett hogy érvényesítse december első napjától. Tehát nincs érvényben egységes ár az öt alapvető élelmiszerre, mi több, nem szabtak meg maximális árat sem ezen termékekre, így jórészt az adott áruházlánctól, forgalmazótól függ, hogy éppen mennyibe kerül az étolaj vagy a cukor.
Éppen emiatt a fogyasztók gyakorlatilag észre sem vették az árbefagyasztást, hiszen minden láncnál más-más árakkal találkoznak azóta is. Lényegi különbséget csak azok tapasztaltak, akik sok boltot bejárnak, és mindegyik lánc áraival tisztában vannak.
Több közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy az árbefagyasztás miatti bevételkiesést a termelők kompenzálni fogják, úgy, hogy azokat a termékeket drágítják, amelyek kívül esnek a szabályozáson. Ha nem emelhetik például a 2,8 százalékos UHT-tej árát, megemelik a sajtokét, a tejfölét vagy a többi tejféléét.
Az eredeti kormányhatározatot már éhány nappal később, előbb december 2-án, majd december 9-én is módosították, így az árbefagyasztás már a T500-as lisztre is vonatkozott, s bővült az egyes termékek mennyiségi kiszerelésére vonatkozó szabályozás is.
Az árbefagyasztás konkrét hatásait egy hónappal a rendelkezés hatályba lépését követően nem igazán lehetett megállapítani, ugyanis a kereskedők állítása szerint a decemberi ünnepeket megelőző időszakban egyébként is többet vásárolnak, a fogyasztók meg érdemben nem érzékelték az intézkedések hatását. Elemzők ugyanakkor attól tartanak, hogy a kormányrendelet határidejének lejártát követően, februárban újabb áremelkedés várható, amennyiben nem hosszabbítják meg az intézkedéseket.
Az intézkedésnek van rövid távú hatása, de ha huzamosabb ideig hatályban marad, áruhiányhoz, a feketepiac megjelenéséhez vezethet, ahogyan az történt a múlt század kilencvenes éveiben
– nyilatkozta az Euronewsnak a Metropolitan University – FEFA igazgatója, Goran Radosavljević, aki arra is figyelmeztetett, hogy az árbefagyasztás a legutolsó az intézkedések sorában, amelyeket egy kormány bevethet, amikor emelkednek az árak, és talán célszerűbb lett volna előbb az árutartalékokhoz nyúlni.
További részletek itt.
