A Journal of the American Chemical Society folyóiratban publikált kutatás bebizonyította a „csodaanyagnak” kikiáltott foszforén nanoszalagok (PNR) hatékonyságát. Az anyagot először 2019-ben gyártották le, sajátossága, hogy ultravékony, csupán egy atom vastagságú „2D” rétegekből áll, illetve, hogy ezidáig csupán elméleti felhasználási területeket nevezetek meg vele kapcsolatban.
A PNR-t "kinézték" már akkumulátorok, orvosbiológiai érzékelők, illetve a kvantumszámítástechnika hatékonyságának javítására szolgáló anyagnak is, de most végre a gyakorlatban is találtak olyan felhasználási területet, ahol a PNR megmutathatja, mit tud.
A londoni Imperial College és a University College London kutatócsoportja ültette át az elméletet a valóságba - számolt be az ugrásról az amerikai PV Magazine, bemutatva, hogy a nanoszalagok milyen hatással vannak a napelemekre. Az eredmény több mint bizakodásra okot adó: a leginkább elterjedt szilicium-alapú napelemekhez képest ötödannyiba kerülő, ám eddig alacsonyabb hatékonyságú ún. perovszkit napelemekkel párosítva a PNR 21 százaléknál is nagyobb hatékonyságúra növelte a cellák hatásfokát.
Ez az érték a hagyományos szilíciumcellák teljesítményszintje, amit a "csodaanyag" leginkább azzal érte el, hogy közvetlenül segíteni tudják a perovszkit egységeket a termelési lyukak lefedésében.
A londoni kutatók további kísérleteket folytatnak: módosítgatják a PNR felületét, és megpróbálják tovább javítani az anyag egyedi elektronikus tulajdonságait - ezzel további távlatokat nyitva a felhasználási területek előtt.
