A bizottság az egyebek mellett a menekültügyi eljárások lefolytatására
kijelölt tranzitzónákkal összefüggésben Magyarországgal szemben indított
kötelezettségszegési eljárás után újabb, a
menedékkérők helyzetével kapcsolatos kötelezettségszegési eljárást
indított hazánk ellen az Európai Bíróságon, ezúttal a 2018. június 20-án
elfogadott úgynevezett Stop Soros jogszabálycsomag egyes rendelkezéseit
támadva.
A keddi döntésről szóló összefoglaló szerint még 2018-ban Magyarország módosított az illegális bevándorlás elleni intézkedésekről szóló bizonyos törvényeket, és többek között olyan rendelkezéseket fogadott el, amelyek egyrészt a menedékjog iránti kérelmeknél új elfogadhatatlansági okot vezettek be, másrészt előírták a menedékjog iránti kérelemnek a magyar jog értelmében menedékjogra nem jogosult személyek általi benyújtásának a megkönnyítésére irányuló szervező tevékenység büntethetőségét, valamint korlátozták az ilyen bűncselekménnyel gyanúsított személyek mozgásszabadságát.
Az Európai Bizottság szerint azonban Magyarország e rendelkezések elfogadásával nem teljesítette az Eljárási és a Befogadási uniós irányelvből eredő kötelezettségeit, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be a bírósághoz.
Az Európai Bíróság pedig keddi döntésével lényegében helyt adott a brüsszeli bizottság keresetének.
A legfelső európai jogi fórum szerint Magyarország nem teljesítette az Eljárási irányelvből eredő kötelezettségeit, mivel lehetővé tette a nemzetközi védelem iránti kérelem elfogadhatatlanság miatti elutasítását, mondván a kérelmező olyan államon keresztül érkezett a területére, amelyben nincs kitéve üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének, vagy amelyben biztosított a megfelelő szintű védelem. Az „uniós irányelv ugyanis kimerítően felsorolja azokat a helyzeteket, amelyekben a tagállamok valamely nemzetközi védelem iránti kérelmet elfogadhatatlannak tekinthetnek. Márpedig a magyar szabályozásban elfogadott elfogadhatatlansági ok nem felel meg e helyzetek egyikének sem a bíróság szerint.
Emellett az ország nem teljesítette az Eljárási és a Befogadási irányelvből eredő kötelezettségeit azért sem, mert a belső jogában büntetőjogi szankciót írt elő bármely olyan személy magatartására, aki a menedékjog iránti kérelmeknek a területén való előterjesztéséhez vagy benyújtásához szervező tevékenység keretében segítséget nyújt, amennyiben minden észszerű kétséget kizáróan bizonyítható, hogy e személy tudatában volt annak, hogy e kérelemnek e jog értelmében nem lehet helyt adni.
Az uniós jogból eredő kötelezettségeit nem teljesítő tagállam ellen irányuló kötelezettségszegési eljárást a Bizottság vagy más tagállam indíthatja meg. Ha az Európai Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Ha pedig az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.
