A három évtizede legmagasabb 2021-es infláció kialakulását elsősorban bázishatásra vezeti vissza a tanulmány. "Mindenekelőtt a második félévi áfacsökkentés, valamint az energiaáraknak a koronaválság miatt bekövetkezett esése alakította ki 2020-ban az alacsony árszintet" - jegyezte meg Timo Wollmershäuser, az ifo konjunktúrakutatási vezetője.
"A magas inflációs ráta ugyanis egyaránt mutathatja azt, hogy mennyire emelkedtek az árak az egy évvel korábbihoz képest, illetve azt is, hogy milyen mélyről indultak".
A németországi infláció 2020-ban 0,5 százalékos volt. Az ideinél magasabb inflációs ráta legutóbb 1993-ban volt Németországban, 4,5 százalékos - írja az MTI.
Mindazonáltal tényleges áremelkedés is hozzájárult az idei infláció emelkedéséhez. "Január óta megfigyelhető az energia, az élelmiszerek és a szolgáltatások árának emelkedése" - mondta Wollmershäuser. A viszonylag magas, 2 százalék feletti infláció fennmaradását a jövő évre azzal magyarázza az ifo, hogy a jelek szerint a lakosságnak a korábban becsültnél nagyobb ki nem elégített kereslete halmozódott fel a koronaválság idején. Az árak emelkedéséhez hozzájárul emellett még a feldolgozóiparban tapasztalható, a beszerzési árakat növelő alapanyaghiány is.
