Már a járvány kitörése előtt rendelkezésre álltak a pénzügyi és kereskedelmi szektor digitalizációjához szükséges technológiák, ezek bevezetése szórványos és lassú volt. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a nagy nemzetközi bankok belső átalakítása annyira erőforrás-igényes, hogy ez a napi munkavégzés és üzletfejlesztés mellett könnyen háttérbe szorult. A járványhelyzet kialakulása után azonban gyorsan változott a szemlélet, hiszen a digitális technológiák bevezetése már nem befektetési, hanem üzletfolytonossági kérdéssé lépett elő - írják a Deloitte tanácsadó cég szakértői elemzésükben.
Egy end-to-end kereskedelmi folyamat hosszú és bürokratikus is lehet, elég, ha belegondolunk, hány számla és menetlevél iktatása, ellenőrzése és nyomon követese szükséges ahhoz, hogy a lakásunkig megérkezzen például egy a Távol-Keleten gyártott áruikk. A folyamat egy extrém komplex ökoszisztémán keresztül fut, mivel szerepelnek benne állami szervezetek, nagyvállalatok, bankok és ezek belső folyamatai is. Ezért elengedhetetlen a vonatkozó nemzetközi jogi szabályozások harmonizációja, illetve a standardizálás.
További fontos eleme az online kereskedelemben, hogy jelenleg globálisan nagyjából hárommillió szakember dolgozik kibervédelmi munkakörökben, azonban még körülbelül további négymillió specialistára lenne szükség. A járványhelyzet ráerősített a kibervédelmi szakértelem hiányára, a lezárások során ugyanis 63 százalékos növekedés volt tapasztalható a különböző online támadásokban.
A szakképzett munkaerő hiányát ezen a téren klasszikus toborzással már jelenleg sem lehet kezelni, ezért megoldás lehet, hogy a megfelelő alapképességekkel rendelkező kollégákat képezik át. Emellett érdemes alapozni például a nőkre, a pályakezdőkre, illetve az iskolaelhagyókra. Az ezzel kapcsolatos tanulmányok alapján ugyanis mindhárom csoport kevesebb figyelmet kap a kibervédelmi pozíciók feltöltésénél.
