Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ukrajna riadót fújt március végén, miután azt tapasztalták, hogy jelentősen megnőtt az orosz katonai jelenlét a Donyec-medence orosz oldalán, valamint a Moszkva által támogatott szeparatisták is aktívabbak lettek a régióban. A hétvégén már Washington biztosította Kijevet, hogy támogatják az ukrán erőket, majd csütörtökön egyeztetett egymással Vlagyimir Putyin orosz és Angela Merkel német államfő is.
"A kancellár azt követelte, hogy ezt a csapatösszevonást állítsák le a helyzet eszkalálódásának elkerülése érdekében" - közölte a német kormány a telefonbeszélgetés után a Reuters tudósítása szerint.
Oroszország szerint erői nem jelentenek veszélyt és védekezőek, de mindaddig ott maradnának, amíg Moszkva megfelelőnek látja. A Kreml elutasította azt az ukrán vádat, miszerint a katonai mozgósítás célja az volt, hogy a szeptemberi parlamenti választások előtt elterelje a figyelmet a hazai kérdésekről, ideértve Alekszej Navalnij börtönbe került ellenzéki vezető ügyét is.
"Ennek semmi köze semmilyen fogvatartotthoz vagy senkihez" - mondta Dmitrij Peszkov külügyi szóvivő a Reuters hírügynökségnek. Azzal érvelt, hogy Oroszországnak óvatosan kell reagálnia, amikor a határ közelében olyan feszült a helyzet, mint Ukrajnában.
A Kreml egyik magas rangú tisztviselője csütörtökön kijelentette, hogy Moszkva bizonyos körülmények között kénytelen lesz megvédeni polgárait Donbaszban, és egy feszületbbé váló helyzet a független Ukrajna végét jelentheti.
Ukrán biztonságpolitikai szakértők úgy vélik Moszkva célja az, hogy Ukrajna, Franciaország, Németország és az Egyesült Államok a megnövekedett nyomás hatására kereskedelmi engedményeket tegyen, különösen az Északi Áramlat 2. (Nordstream-2) földgázvezeték ügyében. Pszichológiai hadviselésnek tartják az oroszok katonai műveleteit. A konfliktusról szóló elemzésünket itt olvashatja.
