Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megdöbbentőnek tűnhet, hogy egy olyan ország vezetője céloz az Európai Unión kívüli létezés lehetőségére, amely rendkívül sokat kapott az uniótól, ám ma már semmin sem lehet igazán meglepődni - írja a Bloomberg felidézve Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke megjegyzését, amelyben arról beszélt, hogy a britek nem jártak rosszul az uniós kilépéssel, hiszen ennek köszönhetően előbb kezdhetik a szigetország lakosságának tömeges koronavírus-oltását. (Az Egyesült Királyság valójában idén még az EU gyógyszerszabályozását alkalmazza - a szerk.) Bár elenyésző az esélye a magyar és a lengyel uniós kilépésnek, a politikai dinamikája az utóbbi időben az elképzelhetetlen forgatókönyvek megvalósulása felé mutat.
Az uniós vezetők arra készülnek, hogy Lengyelországot és Magyarországot kihagyva állapodnak meg a helyreállítási alapról, a hétéves költségvetést pedig függőben hagyják, így az a kérdés, vajon a budapesti és a varsói vezetés nem számolta-e el magát rettentő módon, ami politikailag és pénzügyileg is nagyon sokba kerülhet a két kormánynak. A keddi varsói lengyel-magyar csúcs után Orbán és lengyel kollégája, Mateusz Morawiecki arról beszélt, hogy lehetséges az utolsó pillanatban kötendő kompromisszum, de elismételték elvárásaikat, amelyek korábban már elutasításra találtak.
Nem reális
A Bloomberg cikkírói szerint nem reális lehetőség a "hunxit" és a "polxit" (azaz Magyarország és Lengyelország esetleges kilépése) annak tükrében, amit az Egyesült Királyság, a brexit estén látunk. Az e két országnál sokkal nagyobb és gazdaságilag erősebb szigetország is recesszióval néz szembe, ha nem sikerül megállapodnia az EU-val egy szabadkereskedelmi egyezményről a következő néhány napban. Az gazdasági hírügynökség számítása szerint a két ország összesen a következő hét évben 180 milliárd eurót, azaz 2019-es GDP-jük 30 százalékát bukhatja el, ha nem lesz elfogadott hétéves uniós büdzsé. Eközben a magyar és a lengyel államkötvények piacát máris megviselte az elmúlt hetek bizonytalansága.
A vétó szimpla zsarolás - mondta Karel Schwarzenberg, volt cseh külügyminiszte és hozzáfűzte, az egyetlen végeredmény az lehet, hogy a vétót megkerülik és a két ország vezetője üres kézzel áll fel a tárgyalóasztaltól.
Másrészt a magyar kormányfő is úgy láthatja, hogy kényszerpályán mozog. Erről árulkodik a Die Zeitnek adott interjúja. Ebben elárulta, hogy azt mondta Angela Merkel német kancellárnak, hogy figyelembe véve 2010 utáni kormányainak tevékenységét a jogállamisági követelmény elfogadásával politikai öngyilkosságot követne el. Látva Orbán Viktor politizálását a miniszterelnök néhány hosszú ideje szolgáló munkatársa elbizonytalanodott, úgy vélik, főnökük túl messzire ment - mondta a Bloombergnek egy az ügyhöz közel álló informátor.
Koalíciós háború
Lengyelországban a vezető kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) a sarokba szorult. Egyik koalíciós partnere azt követeli, hogy a miniszterelnök vétózzon, a másik, hogy ne tegye, így bármit tesz, elillanhat a kormánykoalíció halvány parlamenti többsége.
A PiS-nek most az a kérdés, melyik ujját harapja meg - véli Piotr Buras, az European Council on Foreign Relations kutatóintézet varsói irodájának vezetője. Ha Morawiecki vétózik, akkor Zbigniew Ziobro, a még a PiS-nél is radikálisabb Szolidáris Lengyelország párt vezetője tapsolni fog, de a kormány otthon és külföldön is össztűz alá kerül.
Jönnek a választások
Orbán Viktor készül a 2022-es parlamenti választásokra, ami jóval nehezebbnek ígérkezik, mint az eddigiek, mert a koronavírus-válság megmutatta a magyar egészségügyi rendszer gyengeségét és súlyos gazdasági válságot okoz. A szavazó ma nem érezheti azt, hogy a teljesen elkötelezettek vagyunk az EU és annak jövője mellett, ehelyett azt láthatja, hogy a regnáló kormány beragadt egy szabadságharcba az EU ellen, mintha egy újfajta Szovjetunióval állna szemben - idézi Navracsics Tibor volt uniós biztos megjegyzését a Bloomberg.
Morawieckit egy újabb kormányválság fenyegeti, miközben a minap arról beszélt, hogy kormánya az uniós források híján befektetési programot indítana a támogatások pótlására. Ehhez szükség szerint vennének fel hitelt a pénzpiacokról, amelyeken a hitelköltségek még mindig történelmi mélységben vannak. Az ellenzéket ezzel nem győzte meg, politikai ellenfelei Lengyelországot marginalizálódással fenyegető veszélyt látnak a PiS politikájában.
