Az ózonréteg a földfelszíntől 10-50 kilométeres magasságban oszlik el, és az élővilágot a Nap ibolyántúli (UV) sugaraitól óvja némileg. A védőréteget a levegőbe kerülő, ózonkárosító anyagok és a sztratoszférában uralkodó szélsőséges hideg kezdi ki - olvasható a portálon.
"Az ózonréteg azonban most helyreállt, és a lyuk eltűnt" - erősítette meg Clare Nullis, a genfi székhelyű Meteorológiai Világszervezet szóvivője. Az Európai Unió légköri megfigyelésekre szakosított Copernicus programjának kutatói ugyancsak igazolták az ózonlyuk gyógyulását.
The unprecedented 2020 northern hemisphere #OzoneHole has come to an end. The #PolarVortex split, allowing #ozone-rich air into the Arctic, closely matching last week's forecast from the #CopernicusAtmosphere Monitoring Service. More on the NH Ozone hole➡️https://t.co/Nf6AfjaYRi pic.twitter.com/qVPu70ycn4 - Copernicus ECMWF (@CopernicusECMWF) April 23, 2020
Az ózonlyuk gyógyulása a járványtól független
A koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások következtében tetemesen csökkent a légszennyezés. Azonban a lyuk eltűnésének semmi köze a Covid-19-hez - ezt a Copernicus kutatói is alátámasztották.
Az Északi-sark felett soha korábban nem mértek ekkora kiterjedésű ózonlyukat. "Ott, ahol az ózonréteg egykor a legvastagabb volt, eltűnése elérte a 90 százalékot" - idézi a Deutsche Welle Markus Rexet, az Alfred-Wegener Intézet légköri kutatásokat vezető fizikusát. Ez Grönland területének a háromszorosa. Alig egy hónapja ez volt a legnagyobb ózonlyuk az Északi-sark felett.
Az ózonlyukat először a Déli-sark felett fedezték fel 1985-ben. Két évvel később 197 ország a Montreáli Egyezményben állapodott meg a károsanyag-kibocsátás csökkentésében a légköri védőréteg megóvása érdekében.
