Az Európai Unió nem terjeszkedett túl a hatáskörén a bankunióval, és a rendszer szabályai nem érintik az úgynevezett alkotmányos identitást - emelte ki az alkotmánybíróság az ítéletről kiadott közleményében.
Az indoklásban rámutattak, hogy a bankok felügyelete nem került át teljes mértékben a nemzeti hatóságtól a nemzetek feletti hatóságként működő Európai Központi Bankhoz (EKB).
Hozzátették, hogy a bankszanálás szabályozásában is vannak elemek, amelyek "biztosítják a megfelelő demokratikus irányítást". Ugyanakkor a bankunió előírásait szűken értelmezve, szigorúan kell alkalmazni, így a többi között biztosítani kell, hogy a veszélybe került bankok szanálására szolgáló alapba ne kerüljön közpénz.
A bankuniót 2012-től kezdték kiépíteni, a 2009-ben elmélyült euróövezeti pénzügyi válság tanulságaképpen. Célja a pénzügyi szektor stabilitásának biztosítása a bankok állapotának rendszeres felügyeleti ellenőrzésével, illetve az életképtelen pénzügyi intézmények szanálásával az úgynevezett Egységes Szanálási Alap révén, amelyet a bankszektor szereplői finanszíroznak.
A bankunió tagja valamennyi euróövezeti tagország, és azok az övezeten kívüli európai uniós tagállamok, amelyek a részvétel mellett döntenek. A német bankok közül 19 került az EKB keretében működő közös felügyelet ellenőrzése alá, az ágazat szereplőinek többségét így továbbra is a német pénzügyi felügyelet és a német nemzeti bank (Bafin, Bundesbank) ellenőrzi.
