Emmanuel Macron francia elnök az elmúlt napokban több kelet-európai uniós tagállam vezetőjével találkozott: szerdán Salzburgban tárgyalt az úgynevezett slavkovi hármas - Ausztria, Csehország és Szlovákia - kormányfőivel, csütörtökön Romániába, pénteken pedig Bulgáriába látogatott. A körút célja alapvetően az volt, hogy a kiküldött munkaerőre vonatkozó uniós szabályozás megváltoztatásához támogatókat gyűjtsön. A találkozók sorából kimaradt Lengyelország és Magyarország.
A direktíva, aminek megváltoztatását szeretné elérni Macron, jelenleg lehetővé teszi, hogy az EU tagállamaiba szerződéses munkaerőt úgy küldjenek másik tagállamba dolgozni, hogy csak a küldő ország minimálbérét garantálják, illetve csak a küldő ország adóit és járulékait kell fizetni. Ez a francia elnök szerint szociális dömping, és igazságtalan versenyelőnyt biztosít az ezt alkalmazó vállalatok számára a gazdagabb uniós tagállamokban, mint amilyen Franciaország vagy Németország.
A francia elnök szerint a direktíva módosítása révén korlátozni kell a munkavállalók másik országba történő kiküldésének az időtartamát, és biztosítani kell, hogy egy-egy országban ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért fizessék a kiküldött munkaerőnek, mint a hazainak. (Franciaországban mintegy 300 ezer kiküldött munkaerő lehet becslések szerint és míg a francia minimálbér 1480 euró, addig például Lengyelországban 450 euró körül van - jegyzi meg a Bloomberg.)
Érzékeny kérdés
A kiküldött munkaerő ugyan az uniós munkaerőnek csak 1 százalékát teszi ki, mégis politikailag igen érzékeny kérdés, és az utóbbi években hozzájárult az EU-n belül a szegényebb kelet és a gazdagabb nyugat közötti ellentétek kiéleződéséhez - írja az Euractiv.
A körúton a francia elnök erősen kritizálta Lengyelországot, miután a nyugati országokba átmenetileg kiküldött olcsó kelet-európai munkaerő kérdésében Varsó kijelentette, hogy ezt a szabályozást a végsőkig védelmezni fogja. Macron szerint a lengyel ellenállás a munkaerő-szabályozás reformjával szemben jó példája a lengyel kormány által elkövetett hibáknak. Macron kijelentette: Lengyelország úgy döntött, hogy elszigeteli magát Európától, a direktíva megváltoztatásával szembeni ellenállása pedig nem változtat azon a meggyőződésén, hogy a reform kimenetele pozitív lesz. Macron szerint a lengyelek "jobbat érdemelnek".
A lengyelek esetében érdemes megjegyezni, hogy egy lengyel think tank szerint 2020-ra több mint egymillió ember veszítheti el a jelenlegi állását az kelet-közép-európai vállalatoknál a kiküldött munkaerőre vonatkozó direktíva jelenlegi, az Európai Bizottság által javasolt verziója szerint.
Év végére meglehet az egyezség
Az Euractive szerint Romániában Macron elképzeléseit mérsékelt lelkesedéssel fogadták, de ez elég ahhoz a brüsszeli portál szerint, hogy az év végére egy megállapodás szülessen e kérdésről. A körútja első napján ugyanis Salzurgban már begyűjhette Ausztria, Szlovákia és Csehország, majd később Bulgária támogatását, illetve a kompromisszumkészségét. A szlovák és cseh támogatást az Euractiv szimbolikus győzelemként értékelte Lengyelország és Magyarország felett, ezek a tagállamok ugyanis a régióban a direktíva reformjának blokkolását helyzeték kilátásba. Utóbbit véleményt támaszthatja az is alá, hogy a cseh és szlovák kormányfő azt a szándékát is kifejezte a francia elnökkel folytatott megbeszélésein, hogy országát szeretné a mag-Európához közelíteni, azaz a szorosabb integráció mellett állnak.
Gesztus a románoknak és a bolgároknak
A bolgár államfő, Ruman Radev közölte, hogy osztja Macron aggodalmait a kiküldött munkaerőre vonatkozó direktívával és a szociális dömpinggel kapcsolatban. Bulgária ellenez minden szociális csalást és minden, a szabályok megkerülésére tett erőfeszítést.
A román államfő, Klaus Iohannis pedig arról beszélt, hogy az olcsó munkaerőt érintő aggodalmakat mind a keleti, mind a nyugati országokban kezelni kell, de arról a Macronnal folytatott megbeszélése után nem tett említést, hogy mi lenne számára elfogadható kompromisszum. A román államfő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet az Euractiv szerint, hogy "szükségtelen egyszerűsítéseket" fontos lenne elkerülni az ügyben. Egyrészről elégedetlenség van Franciaországban a be nem jelentett alkalmazottak miatt, másrészről viszont sok kelet-európai, romániai szeretne Franciaországban, Németországban vagy Spanyolországban dolgozni.
Abban, hogy Románia nem zárkózik el a direktíva reformjától, az is benne lehet, hogy Macron közölte Iohannis államfővel, nyitott arra, hogy Románia is csatlakozzon a schengeni övezethez. "Az hogy Románia és Bulgária Schengenen kívül van, semmivel sem tette biztonságosabbá a schengeni térség országait" - állapította meg a francia elnök, aki emellett jelezte, hogy az a kelet-európai országok érdeke is, hogy egy mélyebben integrált Európa részei legyenek.
A francia elnök Bulgáriának is tett hasonló gesztust az ABC News szerint, a schengeni övezethez való csatlakozásról és az országban megvalósuló beruházásokról Bojko Boriszov miniszterelnökkel tárgyalt.
A kiküldött munkaerő alkalmazására vonatkozó direktíva megváltoztatásához többségi szavazat szükséges és nem egyhangú - jegyzi meg az Euractiv -, azaz még ha a V4-ek, valamint Románia és Bulgária összefognának és elleneznék is a direktíva megváltoztatását, nem tudnák annak elfogadását megakadályozni.
(Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna)
