A nemzetgyűlés szerdán szavazott volna véglegesen a törvénytervezetről, de a kormányzó Szocialista Párt balszárnyának tiltakozása miatt továbbra sem garantált a többség az elfogadásához a nemzetgyűlésben. A reform ellen hónapokon át sorozatosak voltak az incidensekkel kísért tiltakozások, a szakszervezetek 12 országos tiltakozónapot szerveztek március 9. és július 5. között.
A jobboldali többségű szenátus egyébként vita nélkül utasította el a felsőház szerint nem elég bátor és liberális reformot, miközben az alsóházban a baloldal egy része túlságosan piacbarátnak tartja a változtatásokat. Az első és második olvasáshoz hasonlóan ezért a kormány az alkotmány vonatkozó cikkelye alapján ismételten rendeletben hirdeti ki a kormánypárti képviselőket is megosztó reformot.
A cikkely értelmében a tervezet a nemzetgyűlésben elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül, azaz csütörtök délutánig nem mozdítja el a kormányt.
Erre viszont nincs sok esély, miután a jobboldali ellenzék már jelezte, hogy nem nyújt be bizalmatlansági indítványt, a reformot ellenző baloldali képviselők pedig nem valószínű, hogy megindítják az eljárást, miután nincs esélyük az ahhoz szükséges 58 képviselői aláírást összegyűjteni.
A terror árnyékában
Az is tény, hogy a múlt heti, 84 áldozatot követelő nizzai merénylet miatt jelenleg elsősorban a rendkívüli állapot féléves meghosszabbításával vannak elfoglalva a képviselők. A nemzetgyűlés nagy többséggel hajnalban jóváhagyta a tervezetet, amiről szerda este szavaz a szenátus, majd az alsóház mondhatja ki az utolsó szót.
Az utcai tiltakozások és a baloldali képviselők egy részének ellenérzései ellenére sem engedett a kormány a munkajogi reform lényegéből, és az utolsó pillanatban ajánlott módosítások ellenére sem sikerült a parlamenti többséget Manuel Vallsnak maga mögé állítania, aki az ellenzőket \"a konzervativizmus és a mozdulatlanság szövetségének\" nevezte a társadalmi haladással szemben.
A felmérések szerint a franciák hetven százaléka nem támogatja a reform legfőbb intézkedéseit.
Francois Hollande államfő többször is kijelentette, ha nem sikerül csökkentenie a 10 százalékon stagnáló munkanélküliséget, nem indul a jövő évi elnökválasztáson. A munka törvénykönyvének reformja a kormány ígéretei szerint a munkanélküliség csökkentése érdekében rugalmasabbá tenné a foglalkoztatást. Az érdekképviseletek szerint viszont ez csorbítaná a munkavállalók és a szakszervezetek jogait, megnövelné a munkaidőt és megkönnyítené az elbocsátásokat.
